Hogy zágoni ereklyéről van szó, a nagybetűs felirat is bizonyítja: CALIX CAPEL ZAGON – sajnos, a következő szó olvashatatlan, a kehely talpának pereméből kitörött egy darab – IAN 1723.
Az évszám azért jelentős, mert egy évszázaddal korábbi, mint a zágoni katolikus templom építésének éve. A templomot a báró Szenkereszty család építette 1822-ben – magyarázta érdeklődésünkre a zágoni plébános (a paplak 1828-ban épült, az első ott lakó pap Fülöp Lajos volt). A mai zágoni Mikes–Szentkereszty-kastélyt épp a 18. század elején alakította mai formájára a bárói család. (1902-ben újból átalakították, 1997-ben felújították, azóta az átalakított gabonással együtt a Zágoni Művelődési Központnak ad helyet.) Az épületben kápolna is helyet kapott, a most megtalált kelyhet nagy valószínűséggel itt is használhatták – mondta Balázs Imre. Akkoriban a kézdivásárhelyi kantai minorita szerzetesek jártak szolgálatra Zágonba. Többek Között Nagy Mózes is, aki szolgálat közben, Zágonban hunyt el – holttestét innen vitték Kézdivásárhelyre a minorita temp­lomba.
A kehely valamikor megsérült, kupatartó szára eltörött, a hibát valószínűleg nem ötvösmester javította ki. A pontatlan összeillesztés miatt a kehely nem áll egyenesen. Szemmel látható, hogy aranyozott kupája más minőségű, mint a feliratozott talp, akár régebbi is lehet annál. Ezt a következtetést vonta le Pozsony Ferenc is, aki első szakemberként vette kézbe a zágoni leletet. Közbenjárására Kovács Mária, a kelyhek szakértője is megvizsgálta, és úgy látta: minden kétséget kizáróan eredeti, a bevésett évszám a kehely valódi korát mutatja. Brassói ötvösmester munkájaként határozta meg. A talp pereme hiányzó részének pótlását, a kehely restaurálását ugyancsak Brassóban lehetne elvégeztetni, de ez pénz kérdése. Balázs Imre érdeklő­désünkre elmondta: pályázati lehető­ségeket keres ennek előteremtésére.