Egy alkalommal elmondtam s le is írtam, Gazda Józsefről ejtvén dicsérő szavakat, hogy 1990 óta immár több mint húsz visszhangos rendezvénnyel állította a magyar, sőt a nemzetközi tudományosság, illetve az erdélyi és az anyaországi közélet középpontjába a legendás székely-magyar tudóst, Kőrösi Csoma Sándort, megszervezvén minden év tavaszán a Csoma-napokat.
Gazda József hívó szavára tudósok, képzőművészek, közéleti személyiségek érkeznek ilyenkor Kovásznára és a tudós szülőfalujába, hogy a szellem és a szépség fényével világítsák be Erdélynek ezt a szögletét, illetve hogy a lélek felemelő ünnepévé tegyék a szülőföld népe számára azokat a tavaszi napokat.
E rendezvény egyik, a tudományos élet tekintetében fontos eseménye az évenkénti Csoma-konferencia, amelynek anyagát, az ott elhangzott előadásokat 1998 óta évi rendszerességgel meg is jelenteti a kovásznai székhelyű Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület.
Az idei konferenciakötet az előző évben megrendezett tudományos fórumon elhangzott előadások szövegét vagy az erre az alkalomra készült dolgozatokat tartalmazza, és Gazda József mellett Szabó Etelka jegyzi mint szerkesztő.
A négy nagy fejezetre osztott új konferenciakötet közleményei műfaji szempontból az összegző jellegű, elméleti megalapozottságú dolgozatoktól az egy-egy részterületre összpontosító, levéltári, régészeti vagy más kutatáson alapuló adatfeldolgozástól és esettanulmánytól az interjún át az élménybeszámolóig széles skálán mozognak. Ennél csak a tárgyalt témák tekintetében gazdagabb az új kötet kínálata, ugyanis nemcsak a tudós életéhez, vallásos hitéhez, munkásságához közvetlenül kapcsolódó tanulmányokban válogathat az olvasó, hanem régészeti, művészet- és vallástörténeti, nyelvészeti, néprajzi kérdéseket tárgyaló közleményekben is, amelyek a magyarok és Kelet népei régmúltjára vagy éppen jelenére vonatkoznak.
Figyelmet érdemel, hogy az egyes konferenciák mondhatni állandó szereplői mellett (például dr. Bárdi László, Bernard Le Calloc’h, Marczell Péter, Olosz Katalin) évről évre bővült a meghívottak köre, így tavaly egy anyaországi fiatal történésznek és Kelet-kutatónak, dr. Obrusánszky Borbálának köszönhetően mongóliai tudósok is – Dimádzsáv Erdenebátor, az ulánbátori Mongol Állami Egyetem tanára és dr. Ucsiráltu, a Belső-mongóliai Tudományegyetem (Kína) tanára – részt vettek a Csoma-napokon, előadást tartottak a konferencián, sőt, székelyföldi rövid utazást tettek, és moldvai csángó magyar falvakat is felkerestek. Útjuk során megálltak Szentkatolnán, Csoma Sándor mellett a másik hírneves háromszéki származású Kelet-kutatónk, Bálint Gábor emléke előtt tisztelegni. Erről az útról is tájékoztatást kapunk, beszámolót olvashatunk a kötetben éppen a mongol tudósok alkalmi tolmácsa, Obrusánszky Borbála tollából.
Évkönyveivel, illetve konferenciaköteteivel Kovászna városa a Kelet-kutatás és a magyarságismeret egyik figyelmet érdemlő fórumává vált az eltelt közel negyedszázad alatt, köszönhetően helybeli alkotó értelmiségieknek, mindenekelőtt Gazda Józsefnek és néhai Fábián Ernőnek.
* Kőrösi Csoma Sándor – lelki élet, vallásosság. Szerkesztette Gazda József, Szabó Etelka. A szerkesztők munkatársa Ferencz Attiláné Szőcs Éva. Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, 2013
