Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
1900. augusztus 26-án született a Réty melletti Komollón Dávid József atléta. Itt álljunk meg egy pillanatra, s hadd idézzük iskola- és csapattársa, Péter László visszaemlékezését: „Az amszterdami olimpiai stadion versenyzők számára fenntartott lelátóján egy délután a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium három egykori diákja, Reznek Jenő tüzér főhadnagy, a magyar lovascsapat tagja, Dávid József, a Kolozsvári Atlétikai Club és jómagam, Péter László, a temesvári Atlétikai Club atlétája boldogan ölelkezve ünnepelte a találkozást. József mint kiváló súlylökő és diszkoszvető érkezett a játékok helyszínére...” Dávid József mint sportoló tehát a Mikóból indult el, előbb Kolozsvárra, majd Petrozsényba került mint atléta. Országos bajnoki címei: 1923: diszkoszvetés (38,92 m), 1924: súlylökés (13,25 m), 1926: súlylökés (13,58 m), diszkoszvetés (44,44 m), 1928: diszkoszvetés (40,18 m). Országos csúcsai: súlylökés: 13,52 (1925. július, Arad), 14,06 m (1926. augusztus, Temesvár), diszkoszvetés: 45,06 m (1926. július, Temesvár), 45,54 m (1926. szeptember, Bukarest), 46,46 m (1926. október, Vulkán). Az olimpiai játékokon súlylökésben a 16., diszkoszvetésben a 28. helyen végzett. ’89 februárjában hunyt el. Megpihent teste a zaláni temetőben – ahová unokái helyezték – nyugszik. * Nyolcvankét éve született a kétszeres olimpiai bajnok – 1952, Helsinki és 1956, Melbourne – és egyszeres bronzérmes – 1960, Róma – vízilabdázó, Markovits Kálmán. * Ma harminchét éve született Egyed Krisztina gyorskorcsolyázó, három olimpia – 1992, 1994 és 1998 – résztvevője. * 1972. augusztus 26-án nyitották meg a müncheni olimpiai játékokat. 121 ország 6065 férfi és 1058 női versenyzője sorakozott fel a 22 sportág 195 versenyszámának küzdelmeire. A magyar érmesek: arany: Balczó András (öttusa, egyéni), Fenyvesi Csaba (párbajtőrvívás, egyéni), Földi Imre (súlyemelés, légsúly), Gedó György (ökölvívás, papírsúly), Hegedüs Csaba (birkózás, kötöttfogás, 82 kg), párbajtőrcsapat (Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál), ezüst: Bóbis Ildikó (tőrvívás, egyéni), Gyarmati Andrea (úszás, 100 m hát), Kajdi János (ökölvívás, váltósúly), Kamuti Jenő (tőrvívás, egyéni), Marót Péter (kardvívás, egyéni), Orbán László (ökölvívás, könnyűsúly), Szücs Lajos (súlyemelés, lepkesúly), Wichmann Tamás (kenu, 1000 m), kajak kettes (Deme József, Rátkai János), labdarúgó-válogatott (Bálint László, Branikovits László, Dunai II. Antal, Dunai III. Ede, Géczi István, Juhász Péter, Kocsis Lajos, Kovács József, Kozma Mihály, Kű Lajos, Páncsics Miklós, Rothermel Ádám, Szűcs Lajos, Tóth Kálmán, Váradi Béla, Vépi Péter, Vidáts Csaba), öttusacsapat (Bakó Pál, Balczó András, Villányi Zsigmond), tőrcsapat (Rejtő Ildikó, Tordasi Ildikó, Rónay Ildikó, Bóbis Ildikó), vízilabdacsapat (Bodnár András, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Görgényi István, Kásás Zoltán, Konrád III. Ferenc, Magas István, Molnár Endre, Pócsik Dénes, Sárosi László, ifj. Szívós István), bronz: Bajkó Károly (birkózás, szabadfogás, 90 kg), Benedek János (súlyemelés, pehelysúly), Botos András (ökölvívás, pehelysúly), Csapó Géza (kajak, 1000 m), Csatári József (birkózás, szabadfogás, 100 kg), Gyarmati Andrea (úszás, 100 m pillangó), Hargitay András (úszás, 400 m vegyes), Holczreiter Sándor (súlyemelés, lepkesúly), Horváth György (súlyemelés, középsúly), Kiss Ferenc (birkózás, kötöttfogás, 100 kg), Klinga László (birkózás, szabadfogás, 57 kg), Kulcsár Győző (vívás, párbajtőr egyéni), Papp Lajos (sportlövészet, nagyöbű puska, összetett), Pfeffer Anna (kajak, 500 m), kardcsapat (Bakonyi Péter, Gerevich Pál, Kovács Tamás, Marót Péter, Pézsa Tibor), tornacsapat (Békési Ilona, Császár Mónika, Kelemen Márta, Kéry Anikó, Medveczky Krisztina, Nagy Zsuzsanna).
Augusztus 27. Ma hetvenkét éves Konrád II. János olimpiai bajnok – 1964, Tokió – és kétszeres olimpiai bronzérmes – 1960, Róma, 1968, Mexikóváros – vízilabdázó. * Ma lenne száztíz éves Keserű Ferenc olimpiai bajnok –1932, Los Angeles – és olimpiai ezüstérmes –1928, Amszterdam – vízilabdázó, a második párizsi olimpia (1924) ötödik helyezettje. * 1927. augusztus 27-én kezdődött Vichyben a VI. vívó Európa-bajnokság, és 31-én ért véget a kardvívás hármas magyar sikerével: 1. Gombos Sándor, 2. Terstyánszky Ödön, 3. Glykais Gyula. * 1971. augusztus 27-én kezdődött Szófiában a XIII. szabadfogású birkózó-világbajnokság, melyen a nyárádszentmártoni származású Ambrus Lajos ezüstérmet szerzett a román birkózósportnak. * 1972. augusztus 27-én kezdődött Münchenben a XXVII. súlyemelő-világbajnokság (egyben olimpiai vetélkedő is). A magyar érmesek: lepkesúly, összetett: 2. Szűcs Lajos, 3. Holczreiter Sándor, nyomás: 2. Holczreiter Sándor, 3. Szűcs Lajos, lökés: 2. Szűcs Lajos, légsúly: összetett: 1. Földi Imre, nyomás: 1. Földi Imre, szakítás: 3. Földi Imre, lökés: 1. Földi Imre, pehelysúly: összetett: 3. Benedek János, váltósúly, lökés: 2. Szarvas Gábor, középsúly, összetett: 3. Horváth György, lökés: 1. Horváth György.
Augusztus 28. Százhuszonöt éve született Nagyszebenben Adda Alfréd, az amszterdami olimpia (1928) háromnapos lovasversenyének (military) 11. (csapatban) és 15. (egyéniben) helyezettje Alvezér nevű lova hátán. * Ma ünnepelné száztizenötödik születésnapját vitéz Somfay Elemér, a második párizsi olimpia (1924) férfi ötpróbaversenyének ezüstérmese. * 1954.október 28-án világcsúcsot futott a 3000 m akadályfutásban Rozsnyói Sándor. Új világcsúcsa: 8:49,6 perc. * 1959. augusztus 28-án kezdődött Duisburgban az V. kajak-kenu Európa-bajnokság. A magyar érmesek: K-1, 500 m: 3. Mészáros György, K-1, 1000 m: 1. Szöllősi Imre, 2. Kiss Lajos, K-1, 4x500 m: 2. Magyarország (Kiss Lajos, Mészáros György, Nagy II. László, Kovács László), K-2, 500 m: 1. Magyarország (Szente András, Mészáros György), 2. Magyarország (Kovács László, Nagy II. László), K-2, 1000 m: 1. Magyarország (Szente András, Mészáros György), 2. Magyarorszég (Szöllősi Imre, Petróczy János), K-2, 10 000 m: 1. Magyarország (Szöllősi Imre, Petróczy János), 3. Magyarország (Urányi János, Fábián László), C-1, 500 m: 2. Parti János, C-1, 1000 m: 1. Parti János, C-2, 1000 m: 1. Magyarország (Dömötör Gyula, Hunics József), C-2, 10 000 m: 2. Magyarország (Dömötör Gyula, Hunics József), női K-1, 500 m: 3. Bánfalvi Klára.
Augusztus 29. Huszonegy éve hunyt el Galacon a Szentgericén született röplabdázó, Szőcs Gyula, aki tagja volt a tokiói olimpián (1964) negyedik helyen végzett román röplabda-válogatottnak. * Hetvennégy éve született Kontsek Jolán diszkoszvető, a tokiói olimpiai játékok 6. helyezettje, a mexikóvárosi olimpia bronzérmese. * 1947. augusztus 29-én kezdődött Luzernben a XXXIX. evezős Európa-bajnokság. A magyar kormányos kettes hajó (legénysége: Zsitnik Béla, Szendey Antal és Latinovits Szaniszló) aranyérmet szerzett. * Tizenegy évvel később, 1958. augusztus 29–31-én Poznanban is köszönthettünk magyar evezős érmeseket, de ők román színekben versenyeztek. Kurecska István és Veres Károly kormányos nélküli kettessel szerzett bronzérmet, majd beszálltak a kormányos nélküli négyes hajóba, s Riffelt György és Sehovitz Gyula társaságában ezüstérmet vehettek át, akárcsak Kiss Károly a kormányos négyes tagjaként.
Augusztus 30. Ma hatvannyolc éves Kabán István sportlövő, a mexikóvárosi olimpia kisöbű sportpuska 3x40 lövéses számának 24., a montreali olimpiai játékok (1976) 35. helyezettje. * Kassán született 122 évvel ezelőtt Szobota Ferenc atléta, a stockholmi olimpiai játékokon (1912) negyedik helyezett 4x100 m-es magyar váltó tagja. * Ötvenhatodik születésnapját ünnepeli ma – az Isten éltesse – Nagy Marianna kézilabdázó, a montreali olimpia (1976) bronzérmese, a moszkvai játékok (1980) negyedik helyezettje. * Az 1931. augusztus 30-án Lwowban megkezdődött XXVIII. sportlövő-világbajnokságon a trap egyéniben Lumniczer Sándor ezüstérmet nyert, és szintén ezüsttel tért haza a Dóra Pál, Dóra Sándor, Lumniczer Sándor, Montagh András összetételű csapat is. * 1958. augusztus 30-án kezdődött (szeptember 11-én ért véget) az V. férfi röplabda Európa-bajnokság, melyen Derzsi Ede (ma Sepsiszentgyörgyön él), mint a román válogatott erőssége, ezüstérmet nyert, akárcsak két évvel korábban a párizsi világbajnokságon. * Az 1966. augusztus 30.–szeptember 4. között megrendezett VIII. atlétikai Európa-bajnokságon Mecser Lajos ezüstérmet szerzett a 10 000 méteres síkfutásban, Tóth Gyula bronzérmet a maratoni futásban, Kalocsai Henrik szintén bronzérmes lett hármasugrásban, Varju Vilmos Európa-bajnoki címet szerzett súlylökésben, Zsivótzky Gyula ezüstérmet vehetett át a kalapácsvetés döntője után, míg Kulcsár Gergely bronzérmet gerelyhajításban. A maguk rendjén a nők is két ezüstéremmel gazdagították a magyar atlétika trófeakincsét: Munkácsi Antónia 400 méteren, Szabóné Nagy Zsuzsa 800 méteren érkezett másodikként célba.
Augusztus 31. Negyvennyolc éve született Medgyesen Keszeg Margit távfutónő, a barcelonai olimpia 3000 méteres síkfutásának 11. helyezettje. * Huszonhat éve hunyt el Budapesten az öt olimpián szerepelt sportlövő, Kun Szilárd. Helsinkiben (1952) az ötalakos gyorspisztoly számában ezüstérmet nyert, Melbourne-ben (1956) a hatodik helyen zárt, Tokióban (1964) ötödik lett, Mexikóvárosban (1968) a huszadik, Münchenben (1972) a huszonharmadik helyen fejezte be a versenyt. Nagyszerű pályafutás, tisztes helytállás. * 1924. augusztus 31-én Budapesten az Üllői úti pályán 25 000 néző előtt: Magyarország–Lengyelország 4:0 (3:0). Barátságos találkozó. Játékvezető: Plhak (osztrák). Magyarország: Fischer–Mándi, Senkey–Borsányi, Nádler, Bartos–Braun, Takács II., Orth, Csontos, Jeny. Szövetségi kapitány: Máriássy Lajos. Lengyelország: Görlitz–Karasiak, Markiewicz– Hanke, Kuchar, Spojda–Adamek, Stalinski, Reyman I., Garbien, Sledz. Gólszerzők: Karasiak (31. p – öngól), Takács II. (38. és 40. p), Orth (59. p).
Szeptember 1. Ma tizenhat éve hunyt el az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert, az 1954-es svájci világbajnokságon pedig ezüstérmes Aranycsapat legendás hírű balszélsője, Czibor Zoltán. * Negyvennegyedik születésnapját ünnepli ma Farkas Andrea – boldog születésnapot, Andrea! –, az atlantai olimpián (1996) bronz- és a sydneyi játékokon (2000) ezüstérmet nyert magyar női kézilabda-válogatott játékosa. * 1956. szeptember 1-jén kezdődött a XII. sakk olimpiai torna. A Szabó László, Barcza Gedeon, Benkő Pál, Szilágyi György, Bély Miklós, Portisch Lajos összetételű magyar csapat bronzérmesként zárta a tornát. * 1973. szeptember 1-jén kezdődött (9-én ért véget) az I. úszó világbajnokság Belgrádban. A magyar érmesek: arany: Hargitay András (400 m vegyes), ezüst: Verrasztó Zoltán (200 m-es hátúszás), bronz: Gyarmati Andrea (200 m-es hátúszás). És hogy még teljesebb legyen a magyar mérleg, hadd mondjuk el: a magyar vízilabda-válogatott – Balla Balázs, Bodnár András, Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Görgényi István, Kásás Zoltán, Konrád III. Ferenc, Molnár Endre (gyergyói származású), Sárosi László, Szívós István – aranyéremért állhatott dobogóra.