Helyszíni fotókkal dokumentált elemzést nyújtott be a környezetvédelmi hivatalhoz a Rétyre tervezett fűrésztelep területrendezési terve, illetve a vonatkozó környezetvédelmi stratégiai hatásvizsgálat kapcsán Toró Attila és az Indigó csoport. Többoldalas dokumentumukban a Holzindustrie Schweighofer (HS) gyárának megépülését ellenzők azt kérik a megyei szakintézménytől, ne bocsássa ki a beruházás területrendezési tervéhez szükséges környezetvédelmi engedélyt.
Az elemzés több pontatlanságra világít rá. Egyebek mellett a hatásvizsgálatról közlik, hogy a jelentésben megjelenő statisztikai és más adatok egy része nem felel meg a valóságnak, némelyeket hibásan vettek át a szakemberek, másokat pedig tévesen vagy a megrendelőnek kedvező módon értelmeznek. A fűrésztelep közelében lévő természetvédelmi területekre gyakorolt hatás kapcsán is kifogásokat fogalmaz meg az elemzés: a több tíz hektáron megépítendő beruházás látványa a térség legfontosabb és közkedvelt turisztikai célpontja, az Óriáspince-tetőről nyíló panorámát rontja. Bár a hatásvizsgálat feltünteti, hogy a betonozott felületekről lefolyó víz a Besenyő patakába jut, arra már nem tér ki, ez milyen következményekkel jár a vízfolyásra. Az Indigó csoport számításai szerint a fafeldolgozó miatt megnövekvő autósforgalom is jelentősebb lesz, mint a hatásvizsgálatban feltüntetett adatok, ennek kedvezőtlen következménye minden bizonnyal a levegő minőségében, az utak állapotában is megmutatkozik majd. A beruházó megrendelésére elkészített hatásvizsgálat a fűrésztelep működésének kedvező gazdasági-társadalmi vonzatára, azaz a munkahelyteremtésre és a Réty községet megillető adótöbbletre tér ki – a negatív következményeket azonban nem részletezi. Ide vonatkoztatva a beruházást ellenzők a megyei kereskedelmi és iparkamara által elkészített tanulmányból idéznek, mely szerint a rétyi befektetés azon vállalkozásokat érintheti hátrányosan, melyek a HS-hez hasonló termékeket állítanak elő (109 cég és több mint ezer alkalmazottjuk). A dokumentum ugyanakkor rámutat arra is, a hatásvizsgálat nem tárgyalja a beruházás helyi közösségekre gyakorolt negatív következményeit, s a természeti erőforrások, történelmi és kulturális értékek iránti tisztelet hiányáról tanúskodik. A civil csoportosulás úgy értékeli, minden beruházásnak fenntartható és életképes jövőt kell biztosítania, az érvényben lévő hazai jogszabályoknak és uniós előírásoknak megfelelően.
Toró Attila tegnap érdeklődésünkre kifejtette: a megyei környezetvédelmi hivatalnak a következőkben környezetvédelmi véleményezést kell kibocsátania, mely további tíz napig megfellebbezhető, majd a végleges döntés a közigazgatási bíróságon akár meg is támadható. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a jelenlegi engedélyeztetési folyamat egyelőre csak a területrendezési terv elfogadtatásához kapcsolódik – hogy a mezőgazdasági területet iparivá minősítsék – és nem a beruházás egészéhez. Gheorghe Neagu, a megyei szakintézmény vezetője arról tájékoztatott, a környezetvédelmi véleményezést a közmeghallgatástól számított 15 napon belül állítják ki.
Beadványt intézett a stratégiai környezeti hatásvizsgálat kapcsán a környezetvédelmi hivatalhoz a Zöld Erdély Egyesület is, közérdekű információkat, dokumentumokat igényelve, illetve további kéréseket is megfogalmaztak – ismertették tegnap közleményükben. A beruházási terv potenciális regionális hatásait figyelembe véve azt kérték, ne csak Rétyen, hanem más településeken is szervezzenek közmeghallgatást, valamint hosszabbítsák meg a hozzászólások, vélemények fogadásának határidejét. „Nehezményezzük a környezet védelmét és a döntéshozatali nyilvánosság biztosítását szavatoló intézmény azon válaszát, amelyben közölte: nincs jogi alapja, hogy a rétyi közmeghallgatás harmincnapos elhalasztását célzó kérésünknek eleget tegyen. A Zöld Erdély Egyesület ezt sosem kérte. Tárgyon kívüli válaszához egyetlen általunk igényelt információt vagy dokumentumot sem mellékelt” – olvasható a közleményben. Kovács Zoltán Csongor úgy fogalmazott, örvendetesnek tartják, ha egy állami intézmény szem előtt tartja a megelőzés elvét, vagy válaszol a fel nem tett kérdéseikre is. Ez azonban nem mentesít a feltett kérdésekre és az igényelt közérdekű információkra való válaszadási kötelezettség alól, amit egyaránt megkíván a jóérzés és a 2001/544-es törvény. Reméljük, a mulasztás nem volt szándékos, és kéréseinkre a felelősségteljes, érdemi választ is megkapjuk” – nyilatkozta a civil szervezet elnöke. A Zöld Erdély Egyesület határozottan ellenzi a beruházást annak elfogadhatatlan mértékű természetromboló, erdőpusztító hatása miatt.
