A sepsiszentgyörgyi uszodába járó törzsközönség a múlt év vége felé szembesült azzal, hogy már májusban egy tanácsi határozattal, 2008. január elsejei hatállyal eltörölték a bérletrendszert. Ami azt jelenti, hogy az addigi — bérlettől függően — mintegy 3—4 lej helyett egy belépő háromszor ennyibe kerülne, hiszen felnőtteknek egy jegy árát 10 lejben szabták meg (a gyermekeknek ennek felét kell lepengetniük). S bár januárban még a fel nem használt bérletekkel be lehetett menni az uszodába, a hetente többször vagy éppen naponta úszó, szaunázó törzsközönség egy része — aki nem tudja kifizetni a havi háromszáz lejre rúgó összeget — lassan elmarad. Márpedig a bérletesek többsége ilyen, mi több, úszótanfolyamos fiatal. Meg is fogalmazódott, hogy valamit tenni kellene, így decemberben aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Az ívek fejlécén az aláírók azt az óhajukat közvetítették az illetékeseknek, hogy a ,,május 31-én hozott 89-es számú határozatával ellentétben a helyi uszodában érvényben maradjon a bérletrendszer". A mintegy kétszáz aláírást azzal a szándékkal juttatták el a jegyzőhöz, illetve a gazdasági bizottság elnökéhez, hogy úgynevezett alternatív tanácsi határozattervezet szülessék.

Sztakics Éva alpolgármester szerint nem feltétlenül a mintegy 400 000 lejes éves veszteség, hanem a bérletrendszer követhetetlensége miatt törölték el azt. Ugyanakkor nem mellékes az a szempont sem, hogy más városban lakók szabadidős sportolási költségeit a város költségvetéséből finanszírozták. A karszalagos módszer bevezetésével egyébként nőtt a fegyelem, és a bevételek is — mondta az alpolgármester.

Az uszoda tavalyi összköltségvetése 600 000 lejre rúgott, ennek egyharmadát tudták saját bevételekből fedezni. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a keletkezett veszteség a tavalyi, mintegy 88 millió lejes városi költségvetés alig 4,5 ezreléke. S hogy hasonló példát említsünk, a három téli hónapra felállított városi korcsolyapálya bére 40 000 euróba, vagyis mintegy 150 000 lejbe került.) Az év első tizenegy hónapjában összesen 5100 bérletet és 32 000 jegyet vásároltak. Ha bérletenként átlagban 15 belépést számolunk (több kategóriában 8—24 belépést biztosító bérletet lehetett vásárolni), kiderül, hogy az uszodát többségében bérletesek látogatták.

A civil kezdeményezés gyanánt összegyűjtött aláírások kezelését Pethő István volt alpolgármester, a bérletrendszer egykori kidolgozója vállalta. Szerinte kisebb módosításokkal egyértelműen meg kell tartani a rendszert, ellenkező esetben a veszteség még nagyobb lesz az idén, hiszen a megemelt jegyárak ellenére a csökkenő forgalom miatt nagy valószínűséggel kevesebb bevétele lesz a sportközpontnak, a költségek pedig maradnak, sőt, növekednek. Ugyanakkor több aláíró szerint az uszodában üresen álló termek bérbeadásával, különböző, az egészségmegőrzéshez tartozó programok, akciók szervezésével a bevételek is növelhetőek lennének. És azt sem rejtik véka alá, hogy az egészséges életmód szempontjából óriási szerepet játszó, mozgást biztosító önkormányzati sportlétesítmények majdmindenhol veszteséget termelnek, a nyereség pedig korántsem anyagi természetű...

Kató Béla, a gazdasági bizottság elnöke nyitott az ügy méltányos rendezésére. Úgy látja, a város vezetői sem zárkóznak el egy olyan megoldástól, amely a helyi polgárok előnyét szolgálja, mi több, konkrét javaslatokat vár. Sztakics Éva szerint egy mágneses beléptetőrendszerben is gondolkodnak, amely rögzíteni a bent töltött időt, így a rendszeresen úszók egy-két óráért kevesebbet fizetnének, mint azok, akik csak néha, de több időt töltenek egyszerre az uszodában. Az ügy várhatóan a bizottság januári ülésén kerül terítékre.