A társadalomkutató intézet nyá­ri, országos reprezentatív felmé­rése szerint jelentős azok aránya is, akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen. A ma­gyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont in­kább jó, míg 22 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egy­értelműen az uniós tagság Ma­gyarországra kifejtett hatása. A Tárki közleménye szerint az or­szág 2004-es uniós csatlakozása óta egészen 2011-ig, az Eu­ro­barometer ezzel kapcsolatos utolsó vizsgálatáig mindig azok vol­tak nagyobb arányban, akik sze­rint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelműen po­zitív (30–40 százalék) vagy se nem jó, se nem rossz, a tagságról csak tízből egy-két ember nyilatkozott negatívan. Az elmúlt há­rom évben azonban másfélszeresére nőtt a tagságot hátránynak tartók aránya. Jelentősen csökkent a tagságot vegyesen értékelők száma, és kisebb mértékben ugyan, de mérséklődött az unióhoz po­zitívan viszonyulóké. A felmérés ered­ményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt. A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll pozitívan az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék. Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a fog­lalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak kö­rében. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tá­bora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 szá­zalékos az EU-tagságot jónak tar­tók tábora körükben.