Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
1927. szeptember 2-án született Jászberényben Csík Tibor ökölvívó. Szülővárosa sportegyesületében, a Lehelben kezdte ökölvívó-pályafutását 1944-ben. Verekedős stílusa volt, s ezzel eredményesnek is bizonyult. 1946-ban és 1948-ban is országos bajnokságot nyert harmatsúlyban. Ez utóbbi címe olimpiai részvételre jogosította. Élt a lehetőséggel, igen ám, de az Európából való átkelésnél tévedésből egy Afrika felé tartó hajóra szállt fel. Tévedését a vívó Kárpáti Rudolf vette észre, és időben, így aztán meg tudták oldani a helyzetet. És milyen jó, hiszen Londonban Csík Tibor öt mérkőzést vívott, öt győzelmet aratott, és aranyérmet szerzett. 1956-ban elhagyta Magyarországot, és Ausztráliában telepedett le, itt alkalmi munkából, munkanélküli-segélyből tengette életét. 1976. június 22-én hunyt el Sydneyben. * Huszonkilenc éve hunyt el Budapesten Cséfay Sándor, a berlini olimpián (1936) negyedik helyezett férfi kézilabdacsapat tagja. * 1932. szeptember 2-án kezdődött (4-én ért véget) Belgrádban a XXXIII. evezős Európa-bajnokság. A magyar evezősök két bajnoki címet és egy ezüstérmet szereztek. Bajnokok: Boday Pál, Kauser István (kétpárevezős), Bartók László, Gyurkóczy Károly, Szabó László, Török Zoltán (kormányos nélküli négyes), ezüstérmes a nyolcas hajó legénysége: Götz Gusztáv, Machán Tibor, Ivácskovics Elek, Sághy Kálmán, Szymiczek Alajos, Lafranco Lajos, Vály Rezső, Kauser Árpád, Molnár László. * Az 1971. szeptember 2-án kezdődött birkózó-világbajnokság magyar érmesei: arany: Hegedüs Csaba (82 kg), bronz: Doncsecz József (52 kg) és Varga János (57 kg).
Szeptember 3. Ma ünnepelné százötödik születésnapját Fodor Miklós kézilabdázó, aki az 1936-os berlini olimpián tagja volt a negyedik helyen zárt magyar válogatottnak. * Ötvenhárom éve született Rajna András kajakozó, az 1996-os atlantai olimpián ezüstérmet nyert kajak négyes tagja. Négy évvel korábban Barcelonában a hatodik helyen végzett a kajak kettesek vetélkedőjén. * 1938. szeptember 3-án kezdődött Párizsban a férfi atléták II. Európa-bajnoksága, a nőké két héttel később. Mindkettőn volt magyar érmes: Kovács József ezüstérmet szerzett 400 m-es gátfutásban, Várszegi József bronzérmet gerelyhajításban, Kádárné Csák Ibolya pedig aranyérmes lett magasugrásban. * 1972. szeptember 3-án Passauban a Drei Flüsse-stadion 8000 nézője előtt: NDK–Magyarország 0–2 (0–0). Olimpiai torna. Játékvezető: Marques (brazil). NDK: Croy–Ganzera, Zapf, Weise, Bransch–Seguin, Pommerenke (Irmscher, 72. p), Kreische–Sparwasser, P. Ducke (Vogel, 71. p), Streich. Magyarország: Géczi–Vépi, Páncsics, Bálint, Juhász P.–Dunai III., Kocsis L. (Kű, 75. p), Szűcs–Tóth K., Dunai II., Váradi B. (Branikovits, 60. p). Góllövők: Dunai II. (60. p), Tóth K. (66. p).
Szeptember 4. Negyvenhat éve született Szabó Dezső tízpróbázó, a barcelonai olimpia negyedik helyezettje. * Tizenhárom éve hunyt el Budapesten a négy olimpián szerepelt Mayer Mihály vízilabdázó. 1956-ban arany-, 1960-ban bronz-, 1964-ben újra aranyérmes és 1968-ban újra bronzérmes. * 1965. szeptember 4-én Debrecenben megjavította a kalapácsvetés világcsúcsát Zsivótzky Gyula. Új rekordja: 73,74 m. * Az 1926. szeptember 4-én Rigában megkezdődött kötöttfogású birkózó Európa-bajnokságon öt magyar állhatott dobogóra: ezüstérmet nyert Csehszlovákiának a nehézsúlyú Urbán József, bronzérmet pedig a félnehézsúlyú Szabó Sándor, Magyarország bronzérmesei: Magyar Armand (légsúly), Matura Mihály (könnyűsúly), Papp László (középsúly). * 1970. szeptember 4-én kezdődött Barcelonában a XII. vízilabda Európa-bajnokság. A magyar csapat – Bodnár András, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Görgényi István, Gyerő Csaba, Kásás Zoltán, Konrád III. Ferenc, Sárosi László, Steinmetz János, ifj. Szívós István, Wiesner Tamás – ezüstérmes lett a szovjetek mögött. * 1970. szeptember 4-én kezdődött Siegenben a sakkozók XIX. olimpiai tornája. A Portisch Lajos, Lengyel Levente, Bilek István, Forintos Győző, Csom István, Ribli Zoltán alkotta magyar csapat ezüstérmet nyert.
Szeptember 5. Már javában zajlott az olimpiai vetélkedő, már nem győztük eléggé dicsérni a német precizitást, a rendet, a fegyelmet, amikor váratlan esemény rázta meg Münchent, Európát, a nagyvilágot. Történt ugyanis, hogy 1972. szeptember 5-re virradó hajnalon, egészen pontosan 1 óra 40 perckor tragikus eseménysorozat kezdődött. Öt személy (utólag derült ki, valamennyien részt vettek az olimpiai falu építésének munkálataiban) átmászott az olimpiai falu kerítésén – az őrség hazatérőben levő sportolóknak vélte őket –, s pár perccel később a Connoly utca 31-ben, a magyar küldöttség szálláshelyével átellenben, az izraeliek lakásán lövések dördültek. Az izraeliek – sportolók, vezetők – sikertelenül próbálkoztak, nem tudtak elmenekülni... Felbolydult az olimpiai falu, riasztották a rendőrséget, mesterlövészeket, majd megkezdődtek a tárgyalások. A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet 200 bebörtönzött palesztin szabadon bocsátását követelte a túszul ejtett izraeliekért. (Reggel kilenc óra tájban érkeztem ki az Olimpiai Parkba, s egyenesen az olimpiai falu bejáratához igyekeztem. A falut körbevevő sétányon ötvenméterenként harckocsik álltak, mellettük öt-öt rendőr és katona. A bejáróban München polgármestere, rendőrfőnöke, a NOB elnöke, az olimpia szervezőbizottságának elnöke éppen egy álarcos palesztinnel tárgyalt, akinek kezében egy tojásgránát volt, a mögötte álló épület egyik teraszán pedig álarcos palesztin állt a tárgyalókra szegezett tekintettel és gépfegyverrel a kezében. A tárgyalók körül kimért távolságban több százan álltunk szörnyülködve. Az Olimpiai Stadionban, más küzdőtereken pedig szüneteltek a versenyek.) A tárgyalás eredményeként a terroristák késő este túszaikkal a fürstenfeldi katonai repülőtérre mentek, ahol nemcsak a kirendelt repülőgép várta, hanem a mesterlövészek, katonák lövöldözése fogadta őket... Hanz Klein, az olimpia sajtófőnöke valamivel éjfél után bejelentette, hogy minden túsz megmenekült... Reggel aztán kiderült, a tűzharcban a kilenc izraeli sportoló és mind az öt terrorista életét vesztette... Az Olimpiai Stadion zászlóit és Münchenben minden lobogót félárbocra engedtek, s a játékok résztvevői gyászgyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen hangzott el izraeli kérésre a mondás: A játékoknak folytatódniuk kell! * Ma ünnepelné száztizedik születésnapját az Iglón született Szepes Béla síelő és atléta, aki két olimpián – egy télin és egy nyárin – képviselte a magyar színeket. Az első téli olimpián (1924, Chamonix) sífutásban a 41. helyen érkezett célba, az északi összetettben pedig a küzdelem feladására kényszerült, 1928-ban az amszterdami játékokon gerelyhajításban ezüstérmet nyert. * Ma hatvannyolc éves Bóbis Ildikó tőrvívó (a második londoni olimpia – 1948 – birkózóbajnoka, Bóbis Gyula leánya), aki a mexikóvárosi és a müncheni olimpián három ezüstérmet nyert (Münchenben egyéniben és csapatban), Montrealban pedig bronzéremért léphetett a dobogóra a női tőrvívócsapat tagjaként. Itt egyéniben a hatodik helyen zárt. * 1954. szeptember 5-én fejeződött be Torinóban a VIII. úszó Európa-bajnokság. A magyar érmesek: arany: Nyéki Imre (100 m-es gyors), Csordás György (400 m-es gyors és 1500 m-es gyors), Tumpek György (200 m-es pillangó), 4x200 m-es gyorsváltó (Till László, Dömötör Zoltán, Kádas Géza, Nyéki Imre), Szőke Katalin (100 m-es gyors), Sebő Ágota (400 m-es gyors), 4x100 m-es gyorsváltó (Gyenge Valéria, Sebő Ágota, Temes Judit, Szőke Katalin), a vízilabda-válogatott (Bolvári Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Martin Miklós, Szabó Aladár, Szívós István, Vizvári György), ezüst: Magyar László (100 m-es hát), Fejér Zsolt (200 m-es pillangó), Temes Judit (100 m-es gyors), Gyenge Valéria (400 m-es gyors), Littomeritzky Mária (100 m-es pillangó), bronz: Kádas Géza (100 m-es gyors), Utassy Sándor (200 m-es mellúszás), Killermann Klára (200 m-es mellúszás).
Szeptember 6. Sárváron született ezelőtt hatvanöt évvel Hegedüs Csaba birkózó, aki a müncheni olimpiai játékokon a magyar sport 100. olimpiai aranyérmét szerezte meg. Túl az olimpiai aranyérmén világbajnoki címet szerzett 1971-ben Szófiában, Európa-bajnoki aranyakat 1976-ban Leningrádban és 1977-ben Bursában. Otthon, a hazai szőnyegeken hét bajnoki címet nyert. Ma a Magyar Birkózószövetség elnöke. * 1955. szeptember 6-án Oslóban Tábori László 3:40.8 perces idejével beállította honfitársa, Iharos Sándor 1500 m-es világcsúcsát. * 1967. szeptember 6-án Bécsben a Práter-stadion 58 000 nézője előtt: Ausztria–Magyarország 1–3 (0–1). Barátságos mérkőzés. Játékvezető: Huber (svájci). Ausztria: Hodschar–Gebhardt, Glechner (Ullmann, 46. p), Fak–Hasil, Eigenstiller–E. Hof, Wolny, Siber, Flögel, Redl (Fritsch, 46. p). Magyarország: Tamás–Káposzta, Mátrai, Ihász–Mathesz (Göröcs, 46.p), Szücs–Bene, Varga, Albert, Farkas, Rákosi. Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf. Gólszerzők: Bebe (41. p), Farkas (48. p), Varga (68. p), Hof (78. p).
1928. szeptember 7-én született Székelykeresztúron Radó Ilona kézilabdázó, a második világháborút követő két évtized legjobb nagypályás kézilabdázói közé tartozó székely kislány, akinek családja Sepsiszentgyörgyre költözött, így Ilona a Székely Mikó Kollégium diákja és a Sepsiszentgyörgyi Textiles kézilabdacsapat játékosa lett. A középiskola elvégzése után a Testnevelési Egyetemre kerül Bukarestbe, s itt folytatta játékos-pályafutását. A román válogatott tagjaként két világbajnoki címet is szerzett. Egyetemi tanárként vonult nyugdíjba. Ma Bukarestben él. * Tizenöt éve hunyt el a brazíliai São Paulóban a soproni származású Bezegh-Huszágh István vívó, a berlini olimpián részt vett magyar párbajtőrcsapat tagja. Sajnos, az előcsatározások során búcsúra kényszerült, és érem nélkül maradt az együttes. * 1934. szeptember 7–9. között rendezték az I. atlétikai Európa-bajnokságot Torinóban. A magyar érmesek: arany: Szabó Miklós (800 m), Kovács József (110 m gát), ezüst: Sir József (200 m), Szabó Miklós (1500 m), 4x100 m-es váltó (Forgács László, Kovács József, Sir József, Gyenes Gyula), bronz: Sir József (100 m), Donogán István (diszkosz). * 1966. szeptember 7-én Rotterdamban a Feyenoord-stadion 65 000 nézője előtt: Hollandia–Magyarország 2–2 (1–0). Barátságos mérkőzés. Vezette: Nielsen (norvég). Hollandia: Graafland–Flinkevleugel, Israel, Schrijvers, Veldhoen–Pijs, Muller–Swart, Cruyff, Nuninga, Keizer. Magyarország: Szentmihályi–Káposzta, Mészöly, Sipos, Ihász–Varga, Rákosi–Molnár, Bene, Albert, Farkas. Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf. Gólszerzők: Pijs (35. p), Cruyff (51. p), Molnár (72. p), Mészöly (88. p).
Szeptember 8. Százhét éve született Rotter Emília műkorcsolyázó, két téli olimpia résztvevője, aki az 1932-es Lake Placid-i olimpián Szollás Lászlóval egy párban bronzérmet nyert párosban, és négy évvel később Garmisch-Partenkirchenben ezt a bronzérmet meg is védte párjával. * Nagybecskereken (ma Zrenjanin) született hetven évvel ezelőtt Frank Mária úszó, a római olimpián (1960) és a tokiói játékokon (1964) egyaránt negyedik helyezett 4x100 m-es gyors váltójának tagja.
