Leszépült történelem
Van éppen elég baj – sorjáztuk a helyi elvárásokat Pál Mihály falufelelőssel, a feloszlatott maksai községi tanács volt képviselőjével, aki bizonyára arra számít, hogy az elkövetkező választásokon ismét bizalmat szavaz neki szülőfaluja. Egy törött cserépedény darabját keresgéli, amelyre a házával szembeni földomlásban akadt rá, s amelyen emberi kéz ujjlenyomatai láthatóak. Bizonyságául: rég az ideje annak, hogy a Csente-hegy alatt megtelepedett az ember. Volt baj itt régebben is – mondtuk –, csak a régmúlt megszépül az emberek emlékeze­tében, csupán a szép és a jó marad meg.
Találtak ennek a falunak a határában kőeszközöket, kőfokosokat, réz- és bronzcsákányt, kelta kori gyűrűket, vaskori vasolvasztó kemencét, vaslándzsát, XIV–XVI. századi sarkantyúkat. A Forró-kúria telkén istállóépítéskor egy helyről 28 bronzcsákány került elő, Forró Ferenc háromszéki alispán mentette meg, Forró Móric pedig aranyból és ezüstből készült gyűrűket talált a Hegyes oldalában. Sepsibesenyő fontos rézkori kulturális központ lehetett, innen került elő a Székelyföld egyetlen rézfokosa, s innen őriz kelta gyöngyöket a Székely Nemzeti Múze­um. A Telek nevű helyen népvándorlás kori leleteket tártak fel, s az itt talált kőeszközök is múzeumba kerültek. A faluba vezető út építésekor zsugorított temetkezésre bukkantak, de hol van az már?, ugyanis a bekötőutat ellepte a falu nevét viselő tó vize. Téglás Gábor régész vasolvasztó kemencéket tárt fel. A másolatban fennmaradt Kurucz-krónika szerint a maksa–besenyői határon fekvő, Várhányás nevű őstelepre helyezte a régi besenyői ember Csulak Marci várát. A falu feletti Csente-hegyen őrszem állt. Veszedelem közeledtén ez tüzet gyújtott, s így adta tudtára a várban rejtőzködőknek, hogy közeledik az ellenség. Olyan titok ez, amit csak az elkövetkező években fognak majd megfejteni, ugyanis a Várhányáson, valamint a Csente-Mikó- és He­gyes-hegy oldalában ritkán járt régész ásója, s ami napvilágra került, mind-mind gyűjtelékes lelet volt! Legalább három évszázadig lakták szláv népek ezt a helyet. Azok is itt hagyták tárgyi emlékeiket. A megújult mai templom helyén Árpád-kori templom állt, s falaira festették a régiek Szent László királyunk legendáját. Kell-e ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy székely-magyar föld ez a hely, a mi elődeink ülték meg végérvényesen, akiknek első csoportjai már a múlt évezred első századaiban itt letelepedtek.
Gazdag a hely a dülékeny birodalom áldásaiban, megterem minden, ami kell a konyhára, a tűzre, házak építésére, és lám, mégsem virít  lépten-nyomon a boldogság fája, takaréklángon él a besenyői nép, kemény munkával csikarja ki a kiirtott erdők után maradt podzol talajból a mindennapi betevő falatot, és arányokat ölt a munkanélküliség.

Megállt az idő kereke?
Bács-Benke László, Maksa község polgármestere szerint egyelőre tényleg megállt, mert az egy, hogy képtelenség valami újat teremteni ebben a gazdasági válság sújtotta időben, de még az eddig megkezdett munkák befejezésére is kevés a remény. Mintegy három esztendeje várat magára a faluban a kormánypénzből megkezdett ivóvízrendszer véglegesítése. A hálózat ugyan a földben, de a kivitelező Ifcor cég adós még a vizet szolgáltató forrás, a Császár­kút befoglalásával és rendszerre kötésével. Ezeket a munkálatokat annak idején kifizették már a cégnek. Perbe hívták azt, de hogy a bírósági ügyek milyen lassan haladnak, azt nem kell magyarázni.
Maradt a feladat: álljanak be a megyei Aquacov Egye­sületbe, amely segítene abban, hogy megterveztessék a falu és a Besenyői-tó maksai partszegélyének kanálishálózatát és rácsatlakoztatását a községközpont, Maksa szennyvízhálózatára. Van egy olyan elképzelésük is, hogy ezzel párhuzamosan a tó maksai oldalának vízellátását is a besenyői rendszerből oldják meg olyképpen, hogy annak hozamát megnöveljék a besenyői Cigány-kút vizével. Az elképzelés kivitelezéséhez viszont működő és határozatképes községi tanácsra van szükség.
– Sok még itt a tennivaló. Mutatkozik-e egyáltalán lehetőség arra, hogy kiépítsék a besenyői Büdös-fürdőt, amelynek rég kész a terve, és szerepel a megyevezetésnek a népi fürdők kiépítési programjában? Rég az ideje annak, hogy a megyevezetés megígérte a besenyői bekötőút korszerűsítését is...
– Meggyőződésem, a besenyői büdös víznek jó a gyógyhatása, s arról, hogy ott helyi érdekű gyógyfürdő működhessék, nem mondok le. A feredő tervezete valóban készen, arra nem kell már pénz, de van egy olyan elképzelésem, hogy földrajzi és előnyös helyszíni adottságai miatt csatlakoztathatnánk Mak­sa köz­séget is a Vadon Egyesü­lethez, s annak segítségével próbáljuk megoldani a kérdést, ugyanis az a hely, ahol a Székely vágta zajlik, telekkönyvileg már Mak­sáé. Merem remélni, hogy a csatlakozásnak nem lenne akadálya, keresem a megoldáshoz vezető utat. A besenyői bekötőút munkálatait illetően ugyancsak az Ifcor céggel vagyunk vitában-tárgyalásban, egy­e­lőre azonban járható az út, mert a Szé­kely Vágtát meg­előző napokban sikerült azt is útgyaluval megfelelő módon elsimítani.
– Történt-e változás a Besenyői-tó tulajdonjogának kérdésében, miért nem a község adminisztrálja az egykori Be­senyői tábort, hiszen az önök területén található?
– Régóta vitatott téma ez a községi tanácsban. A megyei tanács, még a régi vezetés idején, több alkalommal akarta rendezni a tó tulajdonjogát. Legutóbb a pre­fek­tus azt a számomra érthetetlen feleletet küldte, miszerint a tó „nemzeti érdekeltségű objektum”. Saj­nos, a harcot nem kellett volna abbahagyni, folytatni kell, mert itt nem a Duna és a Tisza folyik, s a Bese­nyő-­patak hozama is kevés, ez a tó vízmennyisége alapján nem veszélyeztetheti Maksa község biztonságát. A tó telekkönyvét még nem láthattam, s úgy néz ki, hogy az egyelőre még tabu (!), a tábor tulajdonjogának dolga viszont községi érdekeltségű kérdés.

Termékeny nyárutó új kenyér ünnepével
Zöldebbé-élőbbé varázsolták a falu határát az utóbbi napok esőzései. Áldás ez mindennek, ami a televényen él. Életre keltek a kiaszott kaszálók és legelők, dúsabb lett a fű, van, amit harapnia a jószágnak, még a kerti virágok is felfrissültek. Biztató, hogy nem telt el esemény nélkül a nyár. Vallásos töltetű rendezvények előzték meg a felújított református templomban egy hete lezajlott gyülekezeti ünnepet.
– Helybeli fiatalok fogadták más települések gyülekezeteinek ifjúsági csoportjait, előadás is elhangzott, vetélkedőt szerveztünk, ahogy az ilyenkor ez már szokás – sorolta Babos-Barabás Berta lelkipásztor. – A rendezvény helyszíne a Benke-kúria volt, támogatója a helyben lakó holland Sieste van de Laan és a Zuidam házaspár: André és Chatrin. Utóbbiak ugyanis az egyházi gyermek- és ifjúsági munkát segítik. Ven­dégeink voltak az ikafalvi hun tábor fiataljai, élükön Bardócz Csaba lelkésszel. A ren­dez­vények­ben oroszlánrészt vállalt Jakab Árpád kántor. Volt ifjúsági bibliahét, ahol a fiatalok és Csűrös Róbert maksai teológus is segédkezett. Gyakorló lelkészek és teológusok hirdették az igét népes gyülekezet előtt.
Gyülekezeti ünnepre, új kenyér ünnepére, arany és ezüst konfirmációs jubileumra hívták a harangok a 60, 50 és 25 évvel ezelőtt konfirmáltakat a múlt hét vasárnapján. Az ünnepeltek körülállták az úrasztalát, virágot és emléklapot kaptak, mi több, lelkierőt az elkövetkező évek mindennapos küzdelmeinek legyőzéséhez. Ősz és őszülő hajúak adtak hálát az Úrnak, hogy családjuk körében, ha a munkától fáradtan is, de jelen lehettek ezen a megható emlékező istentiszteleten. Jakab Árpád énekvezér kórusával köszöntötte az ünnepel­teket.
Időközben megnyitotta kapuit a Besenyői táborban a Mădălin Guruianu által szervezett egyhetes Multi­­na­cionális Tábor, amelynek hatvan meghívottja és részt­vevője volt. S amint a szervező elmondta, kilenc hazai nemzetiség fiataljai találkoztak-ismerkedtek és kerültek közelebbi barátságba, s valójában ez is volt a tábor célja. Felszínre kerültek az aktuális interetnikai kérdések, mindenki bemutatta jellegzetes népviseletét-szokásait. A magyarokat többen képviselték. Kóródi Henrietta, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgim­názium 17 éves tanulója jónak, hasznosnak és érdekesnek találja az ilyen jellegű tábort. Számunkra is kiderült – mondta –, hogy mennyi nemzetiség alkotja ennek az országnak a népességét, és mindahánynak megvan a maga sajátos jellemvonása, ami változatosabbá, színesebbé teszi Románia képét a nagyvilág előtt.
Lassan, de biztosan lépeget a szeptember, az iskolakezdés ideje is közeledik. Karda Ádám, a maksai Orbán Balázs Álta­lános Iskola igazgatója elmondta: élő a besenyői faluközösség, hiszen tizennégy gyereket fog oktatni összevont I–IV. osztályban egy újonnan kinevezett tanítónő, ugyan­csak tizennégy kisgyereket az óvodában Kovács Dalma helybeli óvónő. Beve­zették az ivóvizet az iskolába a szomszédos református lelkészi lakás udvari kútjából. Kaput és kerítést építettek az iskola elejébe, amibe besegített a maksai önkormányzat is. Bács-Benke László polgármester meg­ígérte, hogy kicseréltetik az amúgy öreg iskolaépület esővízcsatornáit is.