Halálának közelgő ötvenedik évfordulója előtt új könyv jelenik meg Edith Piafról, amely a hírek szerint a sanzonénekessel kapcsolatos több mítosszal is leszámol.
Robert Belleret szerint – ellentétben azzal, amit a Veréb néven emlegetett legenda mindig is állított magáról – az énekesnő egy párizsi kórházban látta meg a napvilágot, nem az utcán. A Le Monde egykori újságírójának könyve a napokban jelenik meg Piaf, egy francia mítosz címmel. Kutatásai során Belleret górcső alá vett több mint száz levelet, amelyeket az énekesnő közeli bizalmasának, Jacques Bourgeat-nak írt, és mindmáig nem fedezték fel őket.
Az író arra a következtetésre jut, hogy a Piaffal kapcsolatos hazugságokat és féligazságokat a legenda környezete terjesztette, de maga az énekesnő is tovább szőtte őket, hogy táplálja az őt övező mítoszokat. Kétségbe vonja a szerző Piafnak azt az állítását is, miszerint a második világháború idején hamis papírokról gondoskodott a német fogolytáborok rabjai számára.
Szerinte Edith Piafnak nem voltak politikai meggyőződései, ezért sem habozott beköltözni a nácik által megszállt Párizsban egy olyan lakásba, amely a Gestapo főhadiszállásának közvetlen közelében feküdt – viszont jól fűtött volt. Piafot valóban a nagyanyja nevelte, az író azonban kiemelte, gyerekként Edith minden valószínűség szerint nem kapott vörösbort, és nem vesztette el látását szaruhártya-gyulladás miatt, mint ahogy azt mondta.
Noha könyvében Belleret feltárja a csillag „sötétebb oldalát”, a Veréb sokszínű tehetségéről és munkakedvéről szóló mítoszokat érintetlenül hagyja. A világhírű sanzonénekes 1963. október 10-én, mindössze 47 évesen halt meg.
