Továbbra is központi témája a világ vezető országainak, hogy szükséges-e vagy sem a katonai beavatkozás Szíriában. Az erőteljes fellépést majd mindenki támogatja, ám vannak, akik a politikai megoldást szorgalmazzák, s bár Barack Obama amerikai elnök igyekszik magabiztosnak látszani, úgy tűnik, napról napra fogynak szövetségesei. Szíriában folytatódtak az éles harcok Bassár el-Aszad elnök erői és az ellenzék között, a legnagyobb szíriai ellenzéki szövetség sürgeti a katonai csapást, ettől reméli az Aszad-rezsim bukását, a két éve tartó folyamatos vérengzés megfékezését.
Obama bízik a kongresszusban
Barack Obama amerikai elnök tegnap kijelentette: biztos benne, hogy a kongresszus támogatni fogja a Szíria elleni, általa kezdeményezett katonai csapást. A Szíria elleni támadás korlátozott és arányos lesz – hangsúlyozta Obama. Megismételte, hogy ez a katonai fellépés nem lesz majd sem az irakihoz, sem az afganisztánihoz fogható, és abban nem vesznek majd részt szárazföldi alakulatok. Anélkül, hogy Iránt megemlítette volna, rámutatott: a támadás nemcsak az Aszad-rezsimnek, hanem mindenki másnak üzenet lesz majd, aki a nemzetközi normák megszegésére készül. Az elnök emellett azt is elmondta: az Egyesült Államok kidolgozott egy szélesebb körű tervet arra, hogy segítse a szíriai felkelőket Bassár el-Aszad elnök erőinek legyőzésében.
A The Washington Post tegnap online kiadásában közzétette a várható kongresszusi szavazásra vonatkozó erőfelmérését, amely szerint a törvényhozás mindkét házában a még mindig bizonytalan honatyák alkotják a legnagyobb csoportot. A lap szerint a 100 szenátorból 23 támogatja a katonai fellépést, 57 bizonytalan, 17 az elutasítás felé hajlik, hárman pedig egészen biztosan „nem”-mel fognak szavazni. A 435 képviselő közül a lapnak helyi idő szerint kedd délelőttig 204-nek a véleményét sikerült feltérképeznie. A támadás mellett 15-en szavaznának, 94-en bizonytalanok, 62-en a „nem”-re hajlanak, 33-an pedig egyértelműen elutasítóak.
Politikai megoldás kell
Azonnal véget kell vetni az erőszaknak Szíriában, és politikai megoldást kell találni a válságra – jelentette ki Krisztalina Georgieva, a humanitárius ügyekért felelős uniós biztos. „Amíg ez nem történik meg – és ez most minden eddiginél távolabbinak tűnik –, arra kérek minden felet, hogy tartsa be a nemzetközi humanitárius jogot, védje meg a polgári lakosságot és a lakosságot segítőket” – hangzott a bolgár uniós biztos felhívása. Georgieva „szörnyűséges mérföldkőnek” nevezte, hogy a menekültek száma átlépte a kétmilliót, és felhívta a figyelmet: a földönfutóvá váltak több mint fele kisgyermek. A biztos arra is kitért, hogy a menekülők száma idén március óta megkétszereződött, vagyis mintegy egymillióan az elmúlt fél évben hagyták el otthonaikat.
Erőteljes nemzetközi válaszra van szükség
Erőteljes nemzetközi válaszlépésre van szükség a vegyi fegyverek szíriai bevetése nyomán – mondta tegnap a londoni parlamentben William Hague brit külügyminiszter. Hague, aki az alsóházi képviselőket tájékoztatta a szíriai konfliktussal kapcsolatos fejleményekről, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit kormány teljes mértékben tartja magát a törvényhozás múlt heti döntéséhez, amely elvetette a brit részvételt a szír rezsim elleni esetleges katonai fellépésben. Tegnap David Cameron brit miniszterelnök is kijelentette a BBC-nek nyilatkozva, hogy nem kéri újból a parlament hozzájárulását a szíriai brit katonai beavatkozáshoz, mivel a parlament nagyon világosan kifejtette véleményét ebben az ügyben.
Izrael ballisztikus rakétákat lőtt ki
A Reuters szerint Izrael és az USA közösen tesztelt rakétát a Földközi-tengeren. A kísérlet a Hec-2 rendszer és egyben a tökéletesített Anchor rakéta kipróbálására is szolgált. A ballisztikus eszközöket egy orosz radar érzékelte. Eleinte senki sem vállalta a támadást, az amerikai védelmi minisztérium és Izrael is azt közölte, hogy nem tud rakétkilövésről. Kisvártatva azonban az izraeli védelmi minisztérium arról számolt be, hogy rakétakísérletet hajtott végre a Földközi-tengeren egy amerikai rakétavédelmi rendszer kipróbálása céljából.
Szétküldték a mintákat
Több ország laboratóriumaiba küldte szét az ENSZ azokat a mintákat, amelyeket a világszervezet szakértői vettek az augusztus 21-i feltételezett szíriai gáztámadások helyszínein. Az ENSZ szóvivője helyi idő szerint keddre virradó éjjel New Yorkban közölte, hogy az összegyűjtött mintákat Hágából indították útnak, és elemzésük rögtön érkezésük után haladéktalanul megkezdődik. „A kiválasztott laboratóriumok felkészültek erre” – jelentette ki a szóvivő, azt azonban nem említette, hogy mely országokról van szó. Korábban olyan információk voltak, hogy a mintákat világszerte legalább fél tucat laboratóriumba küldik szét elemzésre, olyan országokba, amelyek politikailag nem érintettek a csatározásokban. Ahhoz, hogy minél megbízhatóbb eredmények szülessenek, minden mintát legalább két laboratóriumban vizsgálnak meg. A szövet-, vér- és talajminták elemzése várhatóan körülbelül három hétig tart.
A szíriai ellenzék katonai csapást sürget
A legnagyobb szíriai ellenzéki szövetség, a Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy egy katonai csapással gyöngítsék meg a szíriai kormányt. Szádik al-Muszli, az SZNT képviselője a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak tegnap nyilatkozva kijelentette: a beavatkozást előzetesen egyeztetni kell a szíriai belső ellenzékkel. „Minden más megoldás helytelen és kontraproduktív lenne” – hangsúlyozta. Az ellenzéki képviselőnek nincs kétsége afelől, hogy a vegyifegyver-támadást – mérges gáz bevetését – Bassár el-Aszad szíriai elnök hajtotta végre, mert az ellenzék nem rendelkezik ilyen anyaggal, és a szükséges logisztikának is híján van. Al-Muszli szerint helyes, hogy a Nyugat megvárja az ENSZ-ellenőrök vizsgálatának eredményeit, de egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az idő sürget. „Minden egyes nap 80–100 emberéletbe kerül nekünk” – figyelmeztetett.
