A nem feltűnő susulykák között találjuk azokat a nyár végi, őszi gombákat, amelyek több vagy kevesebb muszkarin- (idegméreg) tartalmuk miatt erősen vagy gyengébben mérgezőek. A pókhálós gombákkal rokon susulykák közül éppen a leggyakrabban előfordulók – mint a kerti susulyka (Inocybe fastigiata Quel.) és a téglavörös susulyka (I. patouillardi Bres.) – okoznak akár halálos mérgezést is. A mintegy 300 susulykafaj között nincs egyetlen fogyasztásra ajánlott sem.
A véletlenül elfogyasztott susulykák mérgezési tünetei viszonylag hamar, 15–60 perc alatt jelentkeznek. A paraszimpatikus idegrendszer erős izgatása váltja ki az izzadást, nyálfolyást, hányást, hasmenést. Következnek a látási zavarok (pupillák beszűkülése), lassul a szívverés, nehézzé válik a légzés, keringési zavarok és tüdővizenyő diagnosztizálható. Az eddig ismert esetek 2–5 százaléka bizonyult halálosnak.
A muszkarint a gombamérgek közül a legrégebben ismeri a tudomány (1869-től), vegyi képletét pedig a múlt század elejétől. A légyölő galócában viszonylag kevés található, annál több a susulykákban és a parlagi tölcsérgombában (0,01–0,04 százalék). Ezekből kb. 10 dkg gomba elfogyasztása lehet halálos.
A gombák kis-, illetve közepes méretűek, kiemelkedő kúppal, szétterülő szálas, szélüktől behasadozó kalappal, tönkhöz nőtt, nem lefutó, piszkosbarna, sűrűn álló lemezekkel, színük szalmasárgától a dohánybarnáig, akár (ahogy neve is mutatja) a téglavörösig elég változó. Két faj fényképét mellékeljük: a leggyakoribb és legmérgezőbb kerti és téglavörös susulykáét. Mivel gyökérkapcsolt gombák, az összetéveszthetőnek tekintett mezei szegfűgombával nem nő egy helyen (a számos más különbségről nem is szólva).