Tőkés Lászlót azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében, ahogy Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Az eljárást Victor Ponta kezdeményezte, s vágyát Corina Creţu európai parlamenti képviselő, a rend egyik tagja igyekszik teljesíteni. Tőkés László 2009-ben, a temesvári népfelkelés kitörésének huszadik évfordulóján kapta meg a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjét a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért. (Cotidianul)
BĂSESCU HIÁBA KÉRI, NEM VÁLTOZTATNAK A NÉPSZAVAZÁSI TÖRVÉNYEN. A szenátus kedden 94 szavazattal 30 ellenében, egy tartózkodás mellett utasította el Traian Băsescu kérését. Az államfő július 11-én küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a népszavazási törvényt, mert szerinte az érvényességi küszöb leszállítása a jelenlegi ötvenről harminc százalékra nem biztosít elegendő képviseletet a népakarat tükrözéséhez. A kormánykoalíció szerint, ha a szavazásra jogosultak 30 százaléka elmegy voksolni, ez elégséges a referendum érvényességéhez. (Ziare.com)
MÁSKÉPP A SZÉKELYFÖLDRŐL. Az Evenimentul zilei újságírói a lap tegnapi számában A Székelydöld, ahogyan soha nem láthatod a tévében címmel fényképes riportot közölnek Maros és Hargita megyéről, s meglepett őszinteséggel számolnak be arról, milyen tiszták és rendezettek a régió városai, falvai, mily kedvesek és vendégszeretők kereskedői, s újólag igyekeznek eloszlatni azt a tévhitet, hogy aki  románul kér kenyeret, azt nem szolgálják ki. Sajnos, ezek a kedves emberek nem jelennek meg a román televízió képernyőjén, rendezett városaikat sem mutogatják, holott azok modellértékűek lehetnének Dél- és Kelet-Románia számára.
HARMADIK HÓNAPJA KEVESEBBET VÁSÁROL A LAKOSSÁG. Két hónappal ezelőtt a kereskedelmi ágazat üzleti forgalma 0,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Elsősorban az üzemanyag-fogyasztás esett vissza, júliusban a lakosság 4,6 százalékkal vásárolt kevesebb benzint és gázolajat. Alacsonyabb volt a fogyasztás az élelmiszeriparban is. A lakosság másfél százalékkal vásárolt kevesebb élelmet, mint egy éve, és hasonlóan, 1,4 százalékkal csökkent a nem élelmiszer-ipari termékek forgalma is. Mindezek miatt elemzők nem számítanak arra, hogy fellendülne a gazdaság, így a GDP-növekedés továbbra is az ország exporttevékenységétől függ. Szakértők azt állítják, azért egyre kisebb a vásárlóerő, mert nagy az infláció, és a béreket még mindig az infláció mértékénél kevesebbel növelik, emellett egyre nagyobb a munkanélküliség. Ahhoz, hogy fellendüljön a lakossági fogyasztás, négy százalékkal kellene növekednie a gazdaságnak. (Erdély FM)