Klasszikus módon, fikciós életrajzi mű formájában mutatja be a veterán Andrzej Wajda a hetvenedik velencei fesztivál programjában, de versenyen kívül vetített filmben a kelet-közép-európai rendszerváltás kulcsfiguráját, Lech Walesát.
A Walesa: Man of Hope című produkció csütörtök reggeli, negyed házat sem vonzó sajtó- és szakmai vetítése, majd a körülbelül egy tucat újságíró érdeklődését felkeltő sajtótájékoztató tökéletesen jellemzi, hogy húsz év múltán Itália és a világ médiája mennyire érdeklődik a nagy közép-kelet-európai fordulatok iránt. A közömbösség oka lehet, hogy a lengyel sajtóban már évek óta tart a spekuláció a filmmel kapcsolatban, megírták, hogy a forgatókönyvet nagyon sokszor kellett foltozgatni, és általános vélekedés, hogy Wajda utóbbi három-négy rendezése – finoman szólva – nem volt már az a igazi.
Pedig maga a Walesa-film korrekt alkotás. Alapja egy interjú, melyet Oriana Fallaci készített Lech Walesával még 1981-ben. Wajda hangsúlyozta, hogy a filmben az eredeti interjú szövegét használták, mivel Fallaci olyan kérdéseket tett fel, amilyeneket senki más, noha sokkal finomabban bánt az egykori villanyszerelővel, mint másokkal. A címszerepet alakító Robert Wieckiewicz egyébként olykor egészen karikaturisztikusan alakítja a politikust, az atmoszféra gyakran a komédia felé tendál. Wajda szerint erre azért volt szükség, mert az interjú alatt Walesa megjátszotta magát; viszont nagyon fontosnak tartja, hogy olyan dialógusok is bekerültek, amikor a kommunistáknak bizonygatja, hogy ő csak egy melós, nem politikus. A végletek a filmben találkoznak.
