Magyarország jelentkezik
A magyar kormány egyetértésével a Magyar Labdarúgó Szövetség pályázik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszínére – jelentette be Csányi Sándor MLSZ-elnök tegnap. Az MLSZ elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Michel Platinivel, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökével tartott sajtótájékoztatón elmondta: az új Puskás Ferenc Stadion adhatna otthont Eb-mérkőzéseknek.
A hét év múlva esedékes kontinensviadalra 13 ország egy-egy városában kerül sor. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország történelmi adósságot rendez, amikor a kormány befejezi a Népstadiont, és felépít benne egy új létesítményt, amelyben a többi sportág is edzéslehetőséget kap. Az eseményen Orbán Viktor és Csányi Sándor aláírta az MLSZ létesítményfejlesztési koncepcióját, amelyet a kormány jóváhagyott. Ennek értelmében 2016-ig 40 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, a meglévő pályák komfortosítására. A program 27 NBI-es, illetve NBII-es klub stadionját, illetve további ezer pályát érint.
Az MSZP nem közösködik
Eredménytelenül zárult a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalció tegnapi egyeztetése a választási együttműködésről. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ezt követően azt mondta: pártja önállóan indul, egyedül is át tudja majd lépni az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A Demokratikus Koalíció javaslatában 9 egyéni választókerületben indított volna saját jelöltet, az MSZP-vel közösen állítandó lista minden nyolcadik helyét kérte, valamint a második pozíciót, Gyurcsány Ferencnek. Az MSZP ugyanakkor csak minden huszonötödik helyet szánta a Demokratikus Koalíciónak, és feltételül szabta, hogy a DK több vezető politikusa – köztük a volt kormányfő is – maradjon távol a jövő évi választásoktól. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint Gyurcsány Ferenc megosztó személyisége nehezítette volna a bizonytalanok megnyerését. Az MSZP a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párttal sem jutott egyezségre tegnap. Az ellenzéki egyeztetésekre reagálva a Fidesz közölte: „a bukott baloldal szereplői most éppen a hatalmi és egyéb személyes vitáikat folytatják”, még ugyanazt a politikát képviselik.
Rendezni a kisebbségi kérdést
Akár Horvátországot, akár a szomszédos Szerbiát nézzük, a sovinizmus és a kirekesztés szelleme még nem halt ki – mondta Ivo Josipovic horvát elnök, aki szerint a kisebbségi kérdések rendezése nélkül a gond sokkal súlyosabbá válhat. Ivo Josipovic a horvát állami televízió Kezdőpont című műsorában beszélt erről, példaként említve a hét végi belgrádi Szerbia-Horvátország labdarúgó-mérkőzést, amelyen a szerb szurkolók cirill betűkkel írták ki Vukovár nevét, ilyenképpen nehezményezve a horvát városban folyó szerbellenes tüntetéseket. A horvát alkotmány egyik, kisebbségekre vonatkozó pontja ugyanis kötelezővé teszi a kétnyelvű feliratok kihelyezését azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a lakosság egyharmadát, és ilyen Vukovár is. A kelet-szlavóniai városban azonban a múlt héten tüntetések kezdődtek a cirill betűs szerb feliratok ellen. Ivo Josipovic szerint a kétnyelvű feliratok elleni tüntetéseket a felgyülemlett frusztráció okozta. A horvát elnök azt is elmondta, hogy Tomislav Nikolic szerb elnökkel való következő találkozójának mindenképpen témája lesz a vukovári helyzet, valamint a horvátországi szerb, illetve a szerbiai horvát kisebbség helyzete.
Neonáci bombagyárosokat lepleztek le
Egy működőképes robbanószerkezetet és több távirányítású repülőmodellt is lefoglaltak egy szélsőjobboldali csoport ügyében tartott németországi razzián. A freiburgi ügyészség és a Baden-Württemberg tartományi bűnügyi rendőrség közleménye szerint a napokban négy ember ellen indítottak eljárást fegyverrel és robbanószerrel való visszaélés gyanúja miatt, a csoport feltételezett vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték. A neonácik azt fontolgatták, hogy a házi gyártású robbanószerkezetet távirányítású repülőmodellel juttatják el egy politikai ellenfelük – valószínűleg valamely náciellenes vagy szélsőbaloldali csoport – rendezvényére. A pokolgép 20–30 méteres körben okozhatott volna pusztítást. Németországban tavaly több mint 800 olyan erőszakos bűncselekmény történt, amely a szélsőjobboldali színtérhez köthető.