A riporter azonban felfigyelt arra a derűlátásra is, amit Bodosban a bányabezárással kapcsolatos munkálatok nyomán felsejlő közeljövő kelt. A ,,legkitűnőbb borvíz" falujában, Bibarcfalván pedig a feltörekvő helyi fiatalság keresi helyét a falu eddig tengő-lengő közéletében is.
Úgy néz ki, hogy dupla jó volt * Álom-e a Bodosi-tó?
Ekképpen fejezték ki értékelésüket a bodosi férfiemberek az egykori szénbánya megszületését és bezárását illetően. — Jó volt a közeli két szénbánya, a felszíni itt, nálunk, a föld alatti Bibarcfalván, mert aki dolgozni tudott, jó fizetést kapott, volt közelben munkahelye, de ha már tönkretette ez az új, most már igazából mondhatjuk, kapitalista rendszer az erdővidéki szénipart, a bánya bezárási munkálatait egy kicsi jóakarattal úgy lehetett és lehet forgatni, hogy a falu hasznára is legyen. Aztán sohasem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna! Írtunk már arról, hogy tetemes központi összegek árán két szakosodott vállalat tünteti el a bodosi külfejtés okozta sebet. Holdbéli táj fogad fenn, a Tiborcz vára koronázta Várbükk-tető előterében. Erőgépek egyengetik teraszosra a bánya mélyedését, nagy teherbírású, billenőládás kocsik hordják a megtervezett helyre a meddőt. A bánya mélyén keletkezett tavat most jégpáncél borítja, de mert az volt a helyiek óhaja, hogy maradjon meg, melléje, a terv módosítása révén, most alakítják ki egy új tónak a helyét. Nicolae Ivaşcu munkatelep-vezető és Kolumbán Csaba próbálta érzékeltetni, hogy mi a különbség az eredeti terv és a megváltoztatott elképzelés között. — Volt a faluban egy népgyűlés, ahol a helyiek elképzeléseit tudtuk elfogadtatni, jelesen azt, hogy a hamarosan újra zöldülő környezetben képezzenek ki egy tavat, mely turisztikai vonzóerőt fog jelenteni — adta a dolgok magyarázatát a falu lakója, Józsa József baróti alpolgármester. — A bányamélyedés felszíni vizei állandó jelleggel tudják majd táplálni, nem veszélyeztetik a falut, nem a falu felé, hanem a Várbükk nyugati szélén lefutó Várpatakba, majd a Barót vizébe ömlenek. A változtatások révén megspórolt pénzösszegből ígéretek szerint aszfaltrétegre is jut a félig már korszerűsített bodosi bekötőútra. Építenek átjáró hidakat a főút melletti házak elé, s elvégeznek néhány ezzel kapcsolatos munkálatot. Örvendünk, hogy ezekre a változtatásokra rábólintott Nicolae Turdeanu, a munkálatokért felelős bukaresti igazgató is. Nem holdbéli táj, alakul a tó medencéje Nos, ha kialakul itt egy erdővidéki turisztikai övezet, akkor mondhatják el igazából a bodosiak, hogy ,,duplán jó volt", hogy pirkadat után a napkelte következik ebben a faluban. Nagy István, Barót város polgármestere a földosztó bizottság elnökeként arról tájékoztatott, hogy a terület rehabilitálása azért is fontos, hogy birtokleveleket tudjanak adni minden földtulajdonosnak, ugyanis a felszabaduló és termőtalajjal beborított részeken birtokba kell helyezniük azokat a tulajdonosokat, kiknek ott földjük volt. Felmérették az egész határt, tudják, hogy kinek mennyi földterület jár, s mihelyt a használt parcellákat egyeztetni fogják a térképekkel, az ideiglenes bizonylatokkal, kiderül majd, hogy a földterületek széle üti-e a hosszukat. — Nem minden arany, ami fénylik — toldotta meg a közeljövő gondjait Fărcaş Enikő Csilla falufelelős, bodosi képviselő —, mert a bányavállalat két éve nem törlesztette adósságát azokkal szemben, akiknek földjeit annak idején bérbe vette. Nekünk bérleti szerződéseink vannak a bányavállalattal, és a területek után földadót fizetünk! Kértük jussunkat, pénz még nincs, csak ígéret. Egy talpalatnyit sem! * Téli vendégek * Gyereköröm — gyermekáldás
— Mi lett a sorsa annak az erdővagyonnak, amit még a Hatod térségében kellett volna visszakapnia a helybeli erdő-közbirtokosságnak? — kérdeztük Fărcaş Enikő Csillától, aki a birtokosság elnöke is. — Nincsen nekünk olyan sok erdőnk, hogy megengedhetnénk magunknak, egy darabkáról is lemondjunk. 28 hektár van visszakapni való a Hatodon a Nagyromlás és a Szarvasszökő területén. Irataink dossziéban, és a nagybaconi földosztó bizottság letette a megyeiek asztalára. 140 hektár erdőnk és 68 hektár legelőterületünk van még a Hatodon, 29 hektár erdős legelőnk és 97 hektár legelőnk itt, a falu közelében. Minden tagunk kapott 1,4 méter tűzifát egy hektár erdőbirtoka után (Bodosban egy hektár egyenlő egy erdőjoggal), s ha zárjuk az évet 2008 márciusában, pénzjárulékra is számítani lehet. Rendkívüli téli vendégjárás volt Bodosban. — Szép és kedvére való volt az erdélyi tél a biharugrai magyar vendégeinknek, akik tizennyolc éve ápolnak baráti, kulturális és egyházi kapcsolatokat velünk és a szomszédos Bibarcfalvával — mondta Józsa József, a bodosi RMDSZ elnöke. A bibarcfalvi református parókián tartottuk a fogadást. Évfordulót is ünnepeltünk tehát, kapcsolatunk évfordulóját. Vígh Ilona ugrai polgármester asszony, ottani országgyűlési képviselő beszélgetést folytatott Nagy István polgármesterünkkel, honismereti kiránduláson is voltunk, többek között az ipartörténeti értékű Bodvaji vashámornál. Én hiszem azt, hogy az évek teltével ez a magyar—magyar barátság egyre gyümölcsözőbbé válik. Meghívást kaptunk a jövő év nyarán sorra kerülő Biharugrai Napok rendezvényre. Jó tulajdonsága a bodosi embernek, hogy értékeli, ha valaki a faluban valamit szervez, a rendezvényeket ,,felpártolják", vagyis részt vesznek azokon. Józsa József évek óta megszervezi a gyerekek vakáció előtti karácsonyát. Ez már hagyomány a faluban. Ő mondta el, hogy becslése szerint a falu fele ott volt decemberben az iskola udvarán. Bekopogtattunk a Budai József általános iskolába, óvodába. — Mi nem panaszkodhatunk — mondták a tanítónők: Benedek Erzsébet Andrea, Tordai Judit és Sándor Magdolna tiszteletes asszony és óvónő —, mert javíttatott az idén itt is a baróti önkormányzat, falburkolatot szereltek, termopán ajtót, ablakot, s az óvoda új bútorzatot is kapott. Mint Baróton megtudtuk, 2007-ben 170 millió régi lej értékben végeztek itt munkálatot. Nem győzték hangsúlyozni a pedagógusok, hogy milyen tettre készek a gyerekek szülei-nagyszülei, a munkálatok idején azonnal jöttek kirakodni, berakodni, takarítani. — Panaszunk az — folytatták —, hogy fázunk, meg vagyunk hűlve, mert sántikál a központi fűtés, most is meghibásodott három fűtőtest. Kérjük, hogy azonnal lépjenek közbe, mert ha jön még egy nagyobb fagyhullám, nem fogunk tudni tanítani. A gyereklétszám egyébként biztató: huszonkilencen tanulnak két osztatlan osztályban, huszonketten vannak az óvodában. Mekkora öröm, hogy van olyan település ezen a tájon is, akárcsak a mezőföldi Orbaitelek, ahol pozitív a természetes szaporulat, nő a gyermekek száma. Anyakönyvi adatokkal támasztotta alá ezt t. Sándor István helybeli református lelkipásztor: 2007-ben kilenc kisbabát keresztelt, ezzel szemben négy temetés volt a faluban. Bodosban egyébként teljes az összhang az egyházi és a közéletben. Amikor ezek a sorok megjelennek, a dombon álló templom harangja esténként imahétre hívja a falu népét. Ha összejönnek az anyagiak is, a nyáron kerítést építenek a parókia köré, új külsőt kap a templom. Bibarc és Faila * Új ösvények a gyógyfürdő felé
Bogyor Miklós 26 évesen lett Bibarcfalva falufelelőse, képviselője a városi tanácsban. Olyan frissen cseppent a feladatkörbe, hogy még körvonalazható terveket sem volt ideje papírra tenni, ezért szívesebben beszélt arról a közművelődési tevékenységről, melyet a fiatalok Bibarc és Faila nevű csoportja vállalt fel. Prázsmári István baróti kőfaragó és tollforgató szedett rímbe az elmúlt század elején egy népregét, melynek Bibarc és szerelme, Faila a hőse. Tetszetős számukra a rege, mert e két névnek a párosításából származtatja a falu nevét. — Nekem a szívem csücske Bibarcfalva — mondta a képviselő. — Harmadik esztendeje szervezünk színdarabos táncmulatságot, készek vagyunk segíteni bármilyen közösségi munkában: környezetvédelem, faluszépítés. Annak örvendek a legjobban, hogy mellém állnak a fiatalok, és tettre készek. Nagyobb horderejű terv a gyógyfürdő rendezése, kiépítése, s az álom, hogy Bibarcfalva ne csak palackozott vizeiről, hanem gyógyfürdőjéről is ismert legyen. — Évek óta keresi az önkormányzat a fürdő kiépítésének, egy gyógy- és üdülőbázis megteremtésének lehetőségeit — vágunk a témába Nagy Istvánnal, Barót város polgármesterével. — Legalább helyi érdekű, de korszerű üdülő- és kezelőbázis, pihenő- és szórakozóhely szintjére akarjuk emelni. Nos, ez a mai körülmények között nem könnyű. Ebben kértük segítséget a magyarországi Fatimex-Euro gazdasági tanácsadó kft. hazai leányvállalatától, a Fatimex RoConsultingtól Barót városfejlesztési tervének és stratégiájának, pályázati portfóliójának összeállításában, mert egy sor olyan pályázat mutatkozik, ahol alapfeltétel az ilyen stratégiai terv. A Regionális Operatív Program 5.2-es moduljának igénybevételével a vendégforgalmat szolgáló infrastrukturális beruházásokat végezhetnénk, s ez a lehetőség jó alkalmat teremtene arra, hogy a bibarcfalvi fürdőt felújíttassuk. Ez lenne egy ösvény. Ebben a hónapban már aláírtuk a szerződést. Szerencsénk volt szót váltani az ügyben Oláh Csaba amerikai üzletemberrel is, aki Baróton tartózkodott, s hajlandó lenne befektetni Bibarcfalván, újraéleszteni az üdülő-gyógyhelyet. Nos, ez lenne a második, most alakuló ösvény, lehetőség. Ezek a kilátások felérnek egy pirkadattal.
