Katalónia függetlenségéért 400 kilométeres élőlánccal álltak ki szerdán. Madrid hajlandónak mutatkozik arra, hogy több kérdésben erősítse Barcelona autonómiáját, pénzügyi függetlenségét, ám új határokról hallani sem akar. Szakértők szerint a katalán és skót függetlenedési harc lavinát indíthat el Európában, és ennek kihatása lenne a székelyföldi autonómiatörekvésekre is. Minderről Szilágyi István, a Pécsi Tudományegyetem professzora beszélt a Kossuth rádió 180 perc című pénteki műsorában.
A 20. század vége óta a nemzetközi viszonyok rendszerében megfigyelhető egy olyan tendencia, amely szerint a nemzeti identitások egyre inkább öntudatra ébrednek, autonómiát követelnek, a kisebbségi jogok előtérbe kerülnek, és felerősödnek az integrációs és dezintegrációs törekvések, ami hatást gyakorol a többnemzetiségű államokra a félperifériás, perifériás és a központi térségekben egyaránt – magyarázta Szilágyi István. A professzor hangsúlyozta: a 2006. július 19-i új autonóm szabályzat Katalónia lakóit már nem nemzetiségként – miként korábban a spanyol alkotmány nevezte –, hanem nemzetként határozta meg. „A nemzetnek pedig joga van saját nyelvének használatára a közéletben, és önálló állam alapítására is” – hangsúlyozta. Emlékeztetett: 2009 decemberében a katalán civil szervezetek népszavazást tartottak, amelyen a lakosság nagyjából 30 százaléka vett részt, és 95 százalékuk a függetlenség mellett voksolt. A katalánok tehát – akik az ország lakosságának 20 százalékát adják – erre alapozzák igényeiket. A professzor arra is felhívta a figyelmet: ha 2014-ben napirendre kerül Skócia kiválása Nagy-Britanniában, jövőre pedig népszavazást rendeznek Katalónia függetlenségéről, akkor annak logikus következménye, hogy nem lehet megakadályozni a székelyföldi autonóm régió Románián belüli kialakítását sem. „Nem véletlen, hogy éppen Spanyolország, Románia és néhány ország az, amely az autonómia és a regionális önállóság megadása ellen érvel Európában” – magyarázta Szilágyi István.
