Az Emnid intézet által készített, a Bild am Sonntag vasárnapi lapban közzétett közvélemény-kutatás adatai szerint a szociáldemokraták, a Zöldek és a reformkommunisták együttesen a szavazatok 45 százalékára számíthatnak. A 2009 óta kormányon levő keresztény–liberális koalíció pártjai 44 százaléknyi szavazatot kapnának, ha most lennének a választások. A felmérés egyúttal az euroszkeptikus tábor erősödését mutatja.
A szeptember 5. és 11. között 1840 választópolgár bevonásával végzett felmérés eredménye szerint az uniópártok (CDU és CSU) 39 százalékra számíthatnak, koalíciós part­nerük, a liberális FDP 5 százalékon áll. Az ellenzéki oldalon az SPD 26, a Zöldek 10, a reformkommunista Baloldal 9 százalékot szerezne. (Az SPD és a Zöldek kizárják, hogy össze­fognának az utóbbi párttal.)
Eddigi legjobb eredményére számíthat az Emnid kimutatása szerint az Alternatíva Né­met­országnak (AfD) párt, amely a szavazatok 4 százalékát kapná, ha most lenne a választás. Az euró eltörlését és a márka törvényes fizetőeszközként való be­vezetését követelő jobboldali párt bejutását a Bundestagba több megfigyelő is lehetséges­nek tartja. „Pusztán euróellenes pártként nem volna esélyük át­ugrani az 5 százalékos küszöböt – vélekedett a Bild am Sonn­tagban Manfred Güllner, a Forsa intézet főnöke. – Újabban vi­szont az AfD jobboldali-populista húrokat penget, amire mindig is volt fogadókészség Né­metországban, még ha látensen is. Ez pedig átsegítheti a pártot a bejutási küszöbön.” Hasonlóan vélekedik az Emnid intézet vezetője is. Klaus-Peter Schöppner szerint a német választók 2–3 százaléka „megrögzött híve az AfD-nek, mert torkig van az euróval. Ehhez jön még ötszázaléknyi protestszavazó. Ők az egész politikai rendszerrel elégedetlenek, ezért arra a pártra fognak szavazni, amely a legtöbb bosszúságot okozza a parlamenti pártoknak. Ha ezek közül csak minden második az AfD-re voksol szeptember 22-én, akkor a párt benn lesz a Bundestagban” – jósolta Schöppner.