Három irányból lehet közúton megközelíteni a települést, mind a három leromlott állapotban. Az Erdővidék felőli vagy Vadasi sem lenne jelentéktelenebb, ám annak sorsáról egyelőre még semmit sem hallani.
Szélcsendben épülnek a bekötőutak
Erőtlennek titulálták a kőröspatakiak a jelenlegi pénz nélküli időszakot. Szélcsendben kell várnia a községvezetésnek az újabb fejlesztési kiírásokra. A türelmetlenség tetőzött a faluban, s ezt csak az tudja, aki bármilyen szállítóeszközzel akár a gidófalvi keresztút, akár Árkos felől akarja megközelíteni a községközpontot. Hullámvasút mind a két bekötőút, ráadásul még a készíttető egykori baróti bányavállalatot is átejtették a korabeli betonút-építők. Bemondta ugyanis az unalmast a leöntött beton, pedig a műszaki munkák birodalmában is működött egyféle ellenőrzés hajdanában. Senki sem akart hinni a szemének, amikor a múlt héten megjelent a Waldek cég erőgépe Kőröspatakon, és megkezdték a munkálatokat a keresztút felőli bekötőúton.
– Mire számíthatnak a községközpont lakói?
– Leaszfaltozzák a Keresztút és a falu bejárata közötti leromlott szakaszt – tájékoztatott Kisgyörgy Sándor polgármester. Az említett cég nyerte meg a versenytárgyalást. A kálnoki eltérőnél összekötik a Kálnok és a Kőröspatak központja felé tartó két aszfaltos szakasszal. Kőröspatak belterületén csak kihézagolják az aszfaltot, mert majd a szennyvízhálózat lerakásakor úgyis fel kell törni. Megújul és aszfaltréteg kerül arra a kis utcaszakaszra is, amely a község központjából tart a település déli széléig, Árkos irányában.
– A központtól a Vadas lábáig tartó főútszakasz is áldatlan állapotban. De fél évszázados óhaja a vidéknek a Középajtára vezető Vadasi út korszerűsítése is.
– A falu belterületén, ha most lenne is pénz, kár volna aszfaltot önteni, mert arra számítunk, hogy jövőtől újabb kiírások jelennek meg, s a szennyvízhálózatot is szeretnénk megépíttetni. Így ott csak a kanális lerakása után lehet szó aszfaltozásról. A Vadasi műútra is gondolt a megyevezetés, aminek ápolását-karbantartását magunk is kívánatosnak tartjuk. Többek mellett Kovács Ödön megyemenedzser is szorgalmazta, hogy lépjenek ismét munkába az egykori utászok. Nálunk már működik a szolgálat, karbantartó utászunk takarítja az átereszeket, a vízlefolyó sáncokat, kaviccsal, törmelékkel tömi be a kátyúkat a kőröspataki és középajtai szakaszon. Nagyon hasznos intézkedésnek bizonyult.
Pusztul az emlékerdő
A község Árkos felőli bejáratánál népes, szociális támogatásban részesülő sereg dolgozott, kézi munkával mélyítették az út két oldalán a betonszegély árkát. Jó úton halad az ivóvízrendszer felújítása is, s mint megtudtuk, a vidéket sújtó szárazság sem nagyon éreztette eddig hatását. Látogatásunk idején éppen a falu felső végén csatlakoztatták a családi házakat az ivóvízhálózatra, s ha Árkos sikeresen kapcsolódhat a városi hálózathoz, Kőröspatakon egyelőre nem lesz gond az vízellátással. Fontos dolog ez, mert a Fenyős-tető alatti népes roma lakónegyedben létszükséglet az ivóvíz. De nemcsak az ivóvíz, hanem a romák által beépített telkek helyzetének rendezése is, az ott lakók ugyanis sem építkezési engedéllyel, sem pedig telekkönyvvel nem rendelkeznek. A községvezetés pénzt különített el, hogy felméresse a negyedet, s miként a megye más területén, ezt itt is rendezni szeretnék. Sajnos, megyei szinten is csak beszélünk a roma integrációról – említette a polgármester –, de kézzelfogható rendezésére-megoldására eddig még nem találtak elérhető megoldást.
– Küszöbön az új tanév.
– Az is éppen elég gondot okozott – folytatta a polgármester –, hogy szerfelett leromlott az iskola épülete, vagyis az egykori katolikus nőnevelde. Egyelőre nem látni, hogy miként és miből tudnánk feljavítani. Önerőből részlegesen vakoltattunk, javíttattuk és kimeszeltük az osztálytermeket. Az iskola udvarán megkezdett tornaterem és illemhely folytatására újabb összeget nem kaptunk, ugyanis az a pénz, amiből azokat építették, a főépület rehabilitálására szolgált. Ez patthelyzethez vezetett: a minisztérium nem ad pénzt, az új épület kivitelezője pedig kéri, nekünk pedig nincs, amiből fizetni! Kérnek még 300 ezer lejt, de a baj az, hogy a munkálatoknak is csak a 45 százalékát végezték el – panaszolta a polgármester.
Egyre látogatottabb azonban a Nagypatak völgye, és könnyen meglehet, ez lesz Sepsikőröspatak eljövendő vendégforgalmi övezete. Kezdeténél emelkedik a Fenyős-tető, rajta a menthetetlenül pusztuló millenniumi erdő, melyet a történelmi Magyarország ezredéves ünnepségeinek idején telepítettek, mi több, itt alszanak az Oltfej legrégibb Árpád-kori várának romjai, s mint ilyen, régészeti emlékhely is. Az erdei és a feketefenyő-erdő újra sarjadzik – hallgattuk a szakvéleményt –, s lesz majd új millenniumi erdő a helyén! A Nagypatak völgyében működik a Diakónia Írisz-tábora, amelyet tovább kell bővíteni. Épül a konyhai részleg, az ebédlő, új kerítéssel vették körül a tábort, és nyolc fogyatékkal élő végez hasznos munkát a kertészeti részen és a kisállatfarmon. Amint Makkai Péter tiszteletestől megtudtuk, a nyáron nemzetközi jelleget öltött a hely, ugyanis holland vendégek töltöttek itt kellemes és hasznos időt. A tábor közelében lévő Büdös-kénes gyógyvízforrás távlati korszerűsítéséről sem feledkeznek meg, az is hasznosításra várna, ha akár ők, akár pedig a helyi önkormányzat tudna majd arra anyagiakat áldozni. A patak vize, a folyóvízi erózió azonban a természet törvényei szerint teszi a magáét: töméntelen hordalékával feltöltötte a vízfolyás középső szakaszának medrét, olyannyira, hogy árvíz esetén a patak elönti a település alsó részén lévő kerteket-udvarokat. Egyezség született a vízügyiekkel, s ha semmi nem jön közbe, napok múlva megkezdik az egyébként betonfalak közé szorított patakmeder kitisztítását.
Gyarapodó állatfarm
A termőföld és az emberi erő nélkül az anyagiak sem gyarapodnak. Aki saját földjén és az időközben vásárolt területen állatfarmot tudott létrehozni, a mindennapi hozadékot fiaztatni tudta és a bővítésről-befektetésről sem feledkezett meg, annak sikerül valamelyest megalapoznia jövőjét. Erre jó példa ifj. Költő Sándor, a Zsombnorb Kft. tulajdonosának állatfarmja. Jó ideje annak, hogy felkerestük, és látni, azóta is haladt-gyarapodott. Saját és bérelt területein termeli állatállománya számára a takarmányt. Silókukorica-szecskázás közben mondta el: 88 főre szaporította állatállományát, amelyből 50 fejőstehén. Jelenleg az egy tehéntől kifejt napi 19 liter tejet most is a Covalact Rt.-nél értékesíti, amely mindig tiszteletben tartotta a szerződésben megállapított feltételeket. Sajnos, az idei búzatermés aggodalomra ad okot itt is. A kukorica is megsínylette a szárazságot, cséplését még nem kezdték meg. A Költő-farm ez évi fejlesztése egy silókombájn.
Megújult egy templom
Már messziről piroslik a helybeli unitárius templom tetőzete. Új köntöst kapott az épület, esőcsatornáit is kicserélték. Tordai Ernő tiszteletessel, a 172 tagú történelmi eklézsia lelkészével és Bedő Zsolt gondnokkal erről beszélgettünk. Neves papok utóda a tiszteletes, neveiket helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel, „pedig minden lelkész hagyott maga után valamilyen maradandót”. A kis lélekszámú gyülekezet sikerrel szervezte meg a nyáron a vadasi unitárius találkozót, készülnek az őszi hálaadás ünnepére. Tervük a lelkészi lak, majd az egyháznak visszaszolgáltatott unitárius felekezeti iskola épületének felújítása. A tetőterek beépítésével szálláshelyeket kellene kialakítani és berendezni. Utóbbi épületben elképzelhető, hogy helytörténeti múzeum is helyet kaphatna.
– Egyházunknak erdővagyona és földtulajdona is van – felelte kérdésünkre a gondnok –, mely, ha ésszerűen gazdáskodunk vele, fedezi nagyobb kiadásainkat. Legelőnkre megkapjuk a földalapú támogatást, szántóterületünket kiadtuk bérbe. Az egyház nagyon fontos mindnyájunk számára, ragaszkodunk hozzá.
Ötletből építkezni
Zsigmond Sándor mérnök-tanárnál a 2007-ben közösségépítő és segítő szándékkal alakult Kálnoky Ludmilla Egyesület tevékenységéről érdeklődtünk. Egyfajta hajtórugója a település társadalmi-művelődési és szociális életének. Nyertes pályázatuk révén székely népviseletbe öltöztették a hagyományőrző csoportot, centenáriumi ünnepséget szerveztek a népművész és néprajzos Nagy Béla református oskolamester emlékére. Sajnos – mint mondta –, az iskola utáni programra benyújtott pályázatuk „szubjektív okok” miatt nem volt nyerő. Most az Amőba Alapítványon keresztül összetett délutáni iskolai foglalkozást, tanműhelyt kívánnak létrehozni, erről szóló szándéklevelet küldtek a norvég Linn Nettwerk Alapítványnak, amit el is fogadtak. Partnerük lenne a polgármesteri hivatal, a Kálnoky Ludmilla Gimnázium – ugyanis ez egy 80 000 eurós pályázat, amelyben régi, megviselt épületek feljavítása is helyet kapna. Nagy reménnyel várják novemberben a norvég küldöttet, akivel majd minderről tárgyalnak. A Háromszéki Közösségi Alapítvánnyal közösen vennének részt az Ötletből építs közösséget programban, természetesen ezt is partnerségben a polgármesteri hivatallal. Megkezdték az egyesület külföldi kapcsolatainak kiépítését is partnerségi szerződések alapján, ugyanis ez szükséges ahhoz, hogy pályázati lehetőségeiket kiszélesítsék a határon túli területekre is. S hogy a nyár se teljen el kiruccanás nélkül, egyesületük a Turulmadár Ifjúsági Egyesülettel közösen felkeresi a Wass Albert-emlékhelyeket.
