Kiárusítás az EU-csatlakozás előtt?
Messze ható következményei lehetnek Szerbia és az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodásának.
A szeptember elsején hatályba lépett egyezmény látszólag semmilyen jelentős gazdasági változást nem hozott, ám a ratifikálástól számított négy éven belül föl kell szabadítani a szerbiai földpiacot a külföldiek számára. Szerbiában a mezőgazdasági birtokok magánosításával bizonyos feltételek mellett már eddig is vásárolhattak földet külföldiek, 2017. június 18-tól ennek szinte semmi akadálya nem lesz. Az állami birtokokért nem, csak a felaprózott magán- és szövetkezeti tulajdonban lévő földekért szállhatnak majd versenybe a külföldi vásárlók. A több mint ötmillió hektár megművelhető földnek legalább nyolcvan százaléka ez utóbbiak kezében van.
Ötszázezer lej büntetés
Az új földtörvénytervezet értelmében akár 500 ezer lejes hektáronkénti büntetésre is számíthatnak azok, akik megvásárolt, külterületnek számító parcelláikat két egymást követő évben nem művelik meg, vagy más célra használják. A 14. cikkely kimondja: a megvásárolt terület használati kategóriája nem változtatható. A 17. pedig a büntetést írja elő: a 14. cikkely előírásainak be nem tartása hektáronkénti 100 ezer lejjel büntetendő. Ha két egymást követő évben nem tartják be az előírásokat, a büntetés ötszöröződik.
Ártanak a megszorítások
Az Európai Bizottság elemzése szerint erősödik a protekcionizmus a világban. Tavaly a világ különböző országai 150 új kereskedelemkorlátozó intézkedést vezettek be, és mindössze 18 ilyen akadályt szüntettek meg. Az Európai Bizottság 2008 óta figyeli ebből a szempontból a világkereskedelmi trendeket, és azóta összesen csaknem 700 új olyan intézkedést vezettek be, amely a kereskedelmet korlátozza, vagyis a belföldi piac védelmét szolgálja az importtermékektől. A megszorítások fokozottan érintik a mezőgazdaságot. Karel de Gucht kereskedelmi biztos szerint a világkereskedelem akadályozása hosszú távon árt a gazdaságnak, beleértve a mezőgazdaságot is.
