Január 31-től kezdve borsos bírságokkal — háromezertől harmincezer lejig terjedő összegekkel, amelyek azonban visszaesés esetén megduplázódnak — sújthatja a kereskedőket a fogyasztóvédelem, ha a vevők megtévesztésének szándékát tapasztalja.
A legsúlyosabb kihágásokat 12 pontban foglalja össze a hivatal közleménye: a skála a csapdajellegű reklámtól (nagyon alacsony áron kínálnak valamit, amire azonban nincs elég árufedezet) az Európa-szerte érvényes szavatosságig (ami azt a hamis képzetet kelti, hogy az eladás utáni szolgáltatás más EU-tagállamokban is hozzáférhető) terjed.
A jelek szerint gyakori az olyan ,,ingyenes" ajánlat, amelyről később kiderül, hogy mégis többe kerül a kézbesítői díjnál, a gyermekek közvetlen megkörnyékezése (hogy vegyék vagy vetessék meg valamelyik játékot, nyalánkságot), a félrevezető tájékoztatás (a gyógyhatású, hajnövesztő, fogyasztó stb. feliratok), a nem létező vagy pénzbefizetés ellenében kapható jutalommal való kecsegtetés, a piramisrendszer (más vásárlók bevonásával, nem pedig közvetlen eladással szerzett haszon), az álcázott reklámriport (amiből nem derül ki, hogy fizetett hírverés), a törvényben leszögezett fogyasztói jogok kereskedői ráadásként való feltüntetése, a korlátozott ajánlat (csak most — hogy ne legyen idő szétnézni, választani), az árukapcsolás (nem kívánt termék rátukmálása).
A nyelvváltásért is büntethetnek: ha a szolgáltatás nem az előzetesen megegyezett nyelven történik. Ez nem azt jelenti, hogy kérhetünk magyar szerelőt és kezelési útmutatót például a mosógép-javításhoz, hanem azt, hogy a kötelezően román szöveggel is ellátott, bármilyen használati cikkünk karbantartása beleegyezésünk nélkül nem folyhat le, mondjuk, angolul.
Mindezeket tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak nevezi a törvény, és peres úton történő igazságkeresést is lehetővé tesz. A fogyasztóvédelmi hivatalnak a bírságoláson kívül a tevékenység felfüggesztését is megengedi, ami ellen ugyan lehet fellebbezni, de ettől még a büntetést nem vonják vissza.
