Ellenzi Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének a visszavonását Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy senkitől nem lehet megtagadni a szólásszabadságot, amit a román alkotmány szavatol.
Kelemen emlékeztetett arra, hogy az EP-képviselő a román forradalomban játszott szerepéért kapta az elismerést, és azt nem lehet visszavonni az 1989-es érdemeivel kapcsolatba sem hozható egyéb okok miatt.
A kitüntetés esetleges visszavonásáról egy héttagú becsületbíróság dönt, amelynek megválasztására tegnap ült össze az érdemrenddel kitüntettek közgyűlése. Kelemen Hunor – aki maga is megkapta az elismerést – kifejtette, hogy a közgyűlésen nem tud részt venni, de levélben fordult a testülethez, s abban kifejtette álláspontját. Leszögezte, ő sem ért egyet mindig Tőkés László nyilatkozataival, de nem is kell vele egyetérteni, hanem meg kell szokni, hogy az alkotmány szavatolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Rámutatott: ha Tőkés Lászlótól a tusnádfürdői kijelentése miatt vennék el a kitüntetést, akkor lényegében a szólásszabadsághoz való jogot kérdőjeleznék meg.
A közgyűlés tegnap este a Szociáldemokrata Párt három aktív politikusát, Mircea Geoanăt, Ecaterina Andronescut és Gabriela Fireát, valamint a párt korábbi szenátorát, Şerban Brădişteanu szívsebészt delegálta a grémiumba. Soraiba választották továbbá Ionel Haiducot, a Román Akadémia elnökét, Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét és Constantin Degeratu tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökét.
Gabriela Firea, az SZDP szenátora tegnap ismertette: a becsületbíróság szeptember 26-án tárgyal Tőkés László állami kitüntetéséről, az ülésre meghívják az EP-képviselőt is, hogy kifejthesse álláspontját.
„Nyilvánvaló, hogy az SZDP holdudvarába tartozó kitüntetettek előzetes szervezkedése döntötte el a választás kimenetelét” – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó, aki maga is jelölt volt a becsületbírósági tagságra.
