Je­lezte: az M3-at az MTV Zrt.-vel közösen indítják december 15-én, a csatorna operatív házigazdája az MTVA Archívum és Tartalomkereskedelmi Igazgatóság lesz. Medveczky Balázs, az MTV Zrt. vezérigazgatója jelezte: az MTV és a Duna Televízió több mint öt évtized alatt felbecsülhetetlen értékű archívumot halmozott fel, az egyedülálló kor-, művészet-, kultúr- és televíziótörténeti gyűjtemény mára a nemzeti kulturális örökség szerves és elválaszthatatlan része lett. Medveczky Balázs szerint az M3 mindenkié lesz, az óriási mennyiségű felújított, digitalizált, dokumentum értékű műsorban, klasszikus alkotásokban és egykori nagy televíziós sikerekben a nézők újra felfedezhetik a régmúlt korok csodáit, az idősebbek talán nosztalgiázhatnak vagy újra rácsodálkozhatnak egy-egy anno készült alkotásra.

Két szék között Ukrajna?
Ukrajna uniós társult tagságával megszűnik Moszkva és Kijev különleges partneri kapcsolata – jelentette ki Dmitrij Medvegyev kormányfő az orosz parlament felsőházának vezető testülete előtt. Az orosz kormányfő szerint az Európai Unióhoz csatlakozást követően semmi esély sem marad arra, hogy a szomszédos Ukrajna belépjen az orosz–fehérorosz–kazah vámunióba, amelyet Moszkva szorgalmaz. A politikus ennél is továbbment, és kijelentette, hogy Ukrajna Görögország és Ciprus sorsára juthat. Az orosz miniszterelnök bírálta az ukrán vezetést, amely szerinte nem őszinte a lakossághoz. Medvegyev hozzátette, Ukrajnának nem sikerülhet egyszerre két kisszéken ülni, és mind az EU szabadkereskedelmi övezetétől, mind az orosz–fehérorosz–kazah vámuniótól is előnyökben részesedni. Moszkva ragaszkodik Ukrajna teljes értékű vámuniós tagságához. A Kreml szigorú kereskedelmi korlátozások bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Kijev megköti a társulási megállapodást az EU-val. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök helytelenítette, hogy Ukrajnát választás elé állítsák: vagy az Európai Unió, vagy az orosz–fehérorosz–kazah vámunió mellett kötelezze el magát.

Putyin aggódik
Bárhogy is alakuljon a helyzet Afganisztánban a nemzetközi békeerők jövőre tervezett kivonulásának nem szabad váratlanul érnie a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) tagállamait (Oroszország, Fe­héroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) – hangoztatta az orosz államfő a szervezet Szocsiban tartott tegnapi csúcstalálkozóján. Vlagyimir Putyin közölte, sajnos okuk van feltételezni, hogy a NATO irányítása alatt álló külföldi katonai egységek kivonulása után az afganisztáni kábítószer-kereskedelem intenzívebbé válik, a terrorista csoportok pedig újra működésbe lépnek, ezért meg kell erősíteni a tádzsik–afgán határ védelmét. A KBSZSZ tagállamai közös segítségnyújtásban állapodtak meg. Emomali Rahmon tádzsik államfő is arra szólította fel a KBSZSZ tagállamait, hogy támogassák az Afganisztánnal közös, 1206 kilométer hosszú déli határának megerősítését. Elmondta, hogy Dusanbéban mind nagyobb aggodalmat váltanak ki a szomszédos országban, különösen annak északi tartományaiban zajló folyamatok. Tádzsikisztán Afganisztánnal határos déli területeit siíta törzsek lakják, amelyek célja egy független iszlám állam kikiáltása.

Együttműködnek az ügyészségek
Hatalmas előrelépés történt a bosznia-hercegovinai ügyészség és a szerbiai háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség együttműködésében. Vladimir Vukcevic, a szerb ügyészség képviselője közölte, az egyik legfontosabb lépés az, hogy többé nem lesznek párhuzamos nyomozások, amelyek a múltban a két fél kapcsolatára is rányomták bélyegüket. Bosznia és Szerbia nem adja ki egymásnak a háborús bűnökkel vádolt állampolgárait, így olyan megállapodás született, amely szerint a bizonyítékokat megoszt­ják egymással, valamint továbbítják egymásnak az ügyeket, hogy ezek ne maradjanak büntetlenül.