Seres Attila, a Levéltári Intézet moszkvai képviselője Az 1703–1711. évi Rákóczi-szabadságharc és I. Péter orosz cár külpolitikája című, külalakjában is tetszetős, tartalmában pedig rendkívül értékes kiadványról elmondta, a 2011 október végén Moszkvában rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások alapján készült. A szimpóziumot a Szatmári békeszerződés 300. évfordulójára időzítették, és a moszkvai Rákóczi-napok keretében szervezték meg. A tanulmánykötet a Közép-Európai Tanulmányok című oroszországi sorozatban jelent meg a Nyesztor-Isztorija orosz kiadó gondozásában. A Rákóczi-szabadságharc sok mozzanata, annak a francia, török és svéd kapcsolatrendszere ismert volt a történészek előtt Magyar­országon. Azt azonban nem vizsgálták mélyreha­tóbban sem Magyaro­rszágon, sem Orosz­országban, milyen kapcsolat volt Nagy Péter orosz cár és Rákóczi Ferenc politikája között a szabadságharc idején. A fejedelem és az orosz cár 1707-ben együttműködési megállapodást kötött, amelynek számos részletét a két évvel ezelőtti tanácskozáson tárták fel a kutatók.
Olga Havanova, a kötet felelős szerkesztője, az orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézeté­nek tudományos munkatársa Meg­szen­vedni Rákóczit – adatok a magyar alattvalók és a központi hatóságok kapcsolattörténetéhez címmel tartott két évvel ezelőtt előadást, amely szintén olvasható a kiadványban. Orosz kutatói körökben nagyon pozitív volt a téma fogadtatása. A konferencián a Szla­visztikai Intézet mellett az Orosz Történett­udományi Intézet és a Lo­monoszov Állami Egyetem kutatói is részt vettek. A legújabb adatokat igyekeztek a hallgatóság elé tárni. Egy-egy előadó ugyanazt a témát dolgozta fel más-más megközelítésben, így érdekes volt hallani például előbb a török-szakértőnek, majd a svéd történelem kutatójának véleményét.
Seres Attila szerint érdemes lenne a kötetet Magyarországon is kiadni, hiszen a magyar tudomá­nyosság számára érdekes lehet az orosz kutatók álláspontja.