Rendkívül vitatható az Európai Bizottság (EB) azon döntése, amellyel elutasította a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezést – állapította meg Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő tegnapi közleményében.
Az Európai Unió (EU) nem söpörheti le az asztalról egyetlen tollvonással negyvenmillió kisebbségi európai állampolgár akaratát – hangsúlyozta Tabajdi, az EP-ben működő kisebbségügyi frakcióközi munkacsoport elnöke, miután az EU központi javaslattevő-végrehajtó testülete elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által benyújtott, kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítására irányuló európai polgári kezdeményezést.
Az EB egyszer és mindenkorra hagyja abba a csiki-csuki játékát, a kettős mérce alkalmazását a kisebbségi jogok kapcsán – követelte az MSZP EP-delegációjának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés is rögzíti a nemzeti kisebbségek jogait mint jogállami követelményt. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió minden csatlakozni kívánó országon számon kéri a kisebbségek helyzetét. Ha a bizottság most azzal érvel, hogy a kisebbségvédelem nem uniós kompetencia, akkor milyen alapon kéri ezt számon az uniós tagjelöltektől? Érthetetlen és ellentmondásos a mostani döntés azért is, mivel a bizottság is elismeri, hogy a kezdeményezés intézkedési területei között vannak olyanok, amelyek hatáskörébe tartoznak – emelte ki. A képviselő szerint érdemes lenne megfontolni olyan új polgári kezdeményezés benyújtását, amelyben a kezdeményezők az EB által is az EU hatáskörébe tartozónak vélt területekre összpontosítanak. Ezzel kapcsolatban utalt arra: elutasító döntésében az EB említést tett egy kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítását célzó jogi aktus lehetőségéről olyan területeken, amelyek az európai szerződésekben szereplő kompetenciákon belül vannak. Tabajdi úgy fogalmazott, hogy nem szabad kiengedni az EB-t a szorításból, mindenképpen rá kell venni, hogy foglalkozzék a kisebbségvédelemmel uniós szinten. Egy uniós kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítása nem csak magyar, hanem közös európai ügyünk is – szögezte le. Beszámolt arról, hogy vezetésével a kisebbségügyi munkacsoport az európai kisebbségvédelem jogi alapjait rögzítő parlamenti állásfoglalás-tervezetet készített elő.
