A fogyatékkal élő gyermekek világnapja előrendezvényeként Baróton Erdővidék Múzeumában Fogyatékosok a fogyatékkal élők? címmel tartottak értekezletet. A szakágban dolgozó szociális munkás, gyógypedagógus és pszichopedagógus többször is hangsúlyozta: ha megfelelő türelemmel közeledünk a testi-szellemi fogyatékkal élőkhöz, rájövünk, a maguk módján igazán értékes tagjai társadalmunknak.
Demeter Mária, a baróti közösségi szolgáltató szociális munkása bevezetőként a fogyatékosság kultúrtörténetéről szólt: már a görög mitológiában és Bibliában is szerepelnek testi fogyatékossággal küszködő emberek, majd az ókortól kezdve számtalan olyan esetről számolnak be a történelemkönyvek, amikor a hátrányos helyzetűek felülkerekedtek nyomorúságosnak vélt helyzetükön, az irodalom, a képzőművészet legendás alakjaivá válva.
Vida Enikő, a Cimbora óvoda pszichopedagógusa, Bogyor Beáta, a Gaál Mózes Gimnázium gyógypedagógusa, Demeter Mária és Cseresznyés Emília, a Laura Ház vezetője intézményét mutatta be. A testi és szellemi fogyatékkal élő, a halmozottan sérült és a tanulási nehézséggel küszködő gyermekek Baróton a legkisebb kortól állapotuknak megfelelő ütemben tanulhatnak, fejleszthetik testi képességeiket, és a társadalomba való beilleszkedés esélye is adott számukra. Az egészséges gyermekeket is már a legkisebb korban próbálják minél több foglalkozásba bevonni, közös tanórákat, kézműves-foglalkozást, sőt, többnapos kirándulásra is mentek már együtt. Sikerként említették, hogy az óvodások, az I–IV. és a VII–VIII. osztályosok összevont csoportja mellett különálló V. és VI. osztály működhet a fogyatékkal élő gyermekek számára, ez évtől pedig teljes osztály került a Baróti Szabó Dávid Középiskola szakiskolai osztályai közé. Nagy öröm volt számukra, hogy egykori gondozottjaik közül ketten is munkát kaptak, egyikükre pedig rá tudják bízni a Laura Házban készített termékek eladását.
Jövőbeni céljaik közt szerepel megteremteni a fogyatékkal élők számára az önállósodás lehetőségét, s olyan műhelyt létrehozni, ahol a fogyatékkal élők teljes értékű emberként dolgozhatnának munkakönyves alkalmazottként. A cél nehezen megvalósítható – mondotta Cseresznyés Emília –, ám hisznek abban, hogy némi segítséggel elérhető.