A külhoni pedagógiai mód­szertani központokat idén 60 millió forinttal se­gítették, nyári akadémiák megrendezését 40 millióval támogatták. A Julianus Test­vériskola program részeként magyar közösségekkel való kapcsolatépítésre 20 millió forint áll rendelkezésre. A felsőoktatás területéről szólva azt mondta: át kell gondolni, hogyan lehet összehangolni a magyar egye­temek által működtetett, kihelyezett és akkreditált képzéseket a Sapientia Er­délyi Magyar Tudomány­egyetemmel. Már most sem támogatnak úgy képzéseket, hogy a Sapientia véleményét ne kérnék ki – jelezte. Elmondta: a 36 évnél fiata­labb oktatók támogatására indított ösztöndíjprogramra 40 milliót különítettek el, és 625 határon túli magyar diák részesül miniszteri ösztöndíjban. E célra 100 millió jut – közölte.
Balog Zoltán kiemelt helyen említette az egyházakkal való együttműködést, és az ingatlanrendezés elő­moz­dítását. Mint kifejtette, az összes határon túli közösség vonatkozásában elmondha­tó: az egyházi intézmények bizonytalan jogi státuszban vannak. Kitért arra: egyházi épületek felújítására, karbantartására 2011–13 között 1,2 milliárd áll rendelke­zésre. Az ötezer fő alatti településeken szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótló támogatását 50 millióval emelik meg – sorolta.
Kulturális területen a magyar–magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, kiemelve, hogy ahol lehet, ebbe a többségi nemzetet is be szeretnék vonni. Erre szerinte kiváló lehetőséget nyújt a Duna-stratégia. Szólt arról is: a tárcán belül a határon túli ügyek koordinálásával Hölvényi György egyházügyi államtitkárt bízta meg. A Nemzeti Civil Alapon belül külön egységként létrejött a nemzeti összetartozás kollégiuma, és azok, akik együttműködnek határon túli civil közösségekkel, előnyt élveznek a támogatásoknál. Balog Zol­tán úgy fogalmazott: ha komolyan gondolják a magyar nemzet összetartozását, nem lehet olyan magyar­országi ügy, ami ne érintené a határon túli magyar közösségeket.