Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész javaslatára 1975-ben az UNESCO október 1-jét jelölte a zene világnapjává. Azóta a világ minden táján ekkor különös figyelmet szentelnek annak a csodának, amit zenének hívnak.
A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház kórusai: a Magyar Férfidalárda és a Cantus Firmus Vegyes Kar tagjai minden évben a mindenkori dalosok Romániai Magyar Dalosszövetség által emelt kopjafájánál koszorúkat helyeznek el és kórusművekkel tisztelegnek azokra a dalosokra, karnagyokra, zeneszerzőkre emlékezve, akik ápolták, gazdagították a nemzeti és egyetemes zenekultúrát. Az idén 2013-ban elhunyt vitéz Kovács Béla dalosunkra emlékezünk, aki több mint negyvenöt évet énekelt a Magyar Férfidalárdában. Ebben az évben távozott közülünk az erdélyi kórusmozgalom kiváló személyisége, a Romániai Magyar Dalosszövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály tanár úr, karmester, mindenki Mihály bácsija is.
A zene világnapján – akár aktív művelői, akár passzív élvezői vagyunk – gondoljunk tisztelettel azokra, akik énekelnek, muzsikálnak, tanítanak belső igényességgel, természetes emberi vággyal. Luther Márton vallásreformátor szerint „A zene Isten ajándéka, nem emberi dolog. Ugyanis elűzi az ördögöt, és megvidámítja az embert. Hallatára az ember elfeledkezik a haragról, erkölcstelenségről, gőgről és minden szenvedélyről. A zene már a fegyelemnek is fele, kitűnő nevelő, mely az embereket békésebbé, szelídebbé, erkölcsösebbé és okosabbá teszi.” A zene nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt. Megteremti bennünk – ha hagyjuk – a Kodály megálmodta „nagy harmóniát”, amikor majd igazán azt mondhatjuk: örvendjen az egész világ!
LÁSZLÓ ATTILA karnagy
