A cianidos nemesfém-bányászati technológiáról vitáztak az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának tagjai az Európai Bizottság (EB) képviselőivel. A felszólalók egyöntetűen a verespataki beruházás ellen foglaltak állást.
A téma napirendre vételét a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, aki azt akarta megtudni az EB képviselőitől, hogy az uniós végrehajtó testület miért nem kezdeményezte a megszabott 2011-es határidőig a cianidos bányászati technológia teljes körű betiltását, ahogyan arra 2010-ben az EP határozatban felszólította. Az EB képviselője elmondta, hogy a brüsszeli testület egyáltalán nem késlekedett, hanem világosan állást foglalt az ügyben, és álláspontja továbbra is változatlan. A bizottsági tisztviselő tanulmányokra hivatkozva ismertette is ezt az álláspontot, mondván: a cianidos technológia helyett alkalmazható eljárások vagy gazdaságilag életképtelenek, magyarán túl drágák, vagy még a cianidos eljárásnál is veszélyesebbek. „A cianidos technológia betiltása a jelenleg is folyó aranykitermelés leállításával és az aranybányászat európai betiltásával lenne egyenértékű” – fogalmazott az uniós tisztviselő. A környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó főigazgatóság munkatársa rámutatott, a cianidos bányászatot Finnországban és Svédországban is alkalmazzák, és felemlítette, a 2000-es tiszai ciánkatasztrófát követően született, a bányászati hulladékokról szóló uniós irányelv szigorú szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen maximális ciánkoncentrációjú zagyot milyen feltételek mellett lehet tárolni és hogyan.
Bánki ezzel a válasszal egyáltalán nem volt elégedett. A fideszes politikus szerint az EB ezzel ismét azt bizonyította be, hogy nem az európai emberekért dolgozik, „különösen nem a magyarokért”. Bánki szerint a verespataki bánya ügye elsősorban Románia és Magyarország problémája, a verespataki bánya ugyanis szerinte sokkal nagyobb katasztrófa kockázatát jelentené, mint amekkora 2000-ben történt. Bánki szerint ez vállalhatatlan, ezért a bánya megnyitását meg kell akadályozni.
Teljes mértékben egyetértett fideszes kollégájával a bizottságban a szocialista Tabajdi Csaba, aki tényfeltáró küldöttség indítását sürgette Romániába. Az EB-től pedig azt várja el, hogy mivel a cianidos technológián belül is többféle eljárás létezik, kérje számon a román kormányon, hogy a bányában a biztonságosabbat alkalmazza, kényszerítse rá a bányavállalatot környezetvédelmi felelősségbiztosítás megkötésére, ami garanciát jelentene az esetleges környezeti károk helyreállítására.
A vitában más képviselők is felszólaltak, kivétel nélkül a beruházás ellen foglalva állást. Tőkés László szerint az EB megkerüli az alapkérdést, vagyis hogy ér-e valamit az EP több mint 80 százalékkal elfogadott határozata.
Az Európai Bizottság jelen lévő képviselője rámutatott, hogy az EB dolga az uniós jog betartatása, és tájékoztatást kértek a projekt részleteiről a román hatóságoktól, de egyelőre még nem kaptak választ a kérdéseikre.
Katasztrofális lenne a beruházás elutasítása
Victor Ponta szerint katasztrofális lenne Románia számára, ha elutasítaná a verespataki aranybánya-beruházást. A kormányfő szerint az esetleges elutasítás révén gazdasági szempontból nem érné nagy kár Romániát, de ha azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a külföldi beruházók ellen van, és nem akarja kihasználni adottságait, akkor ez katasztrófa lenne Románia számára. Ponta szerint ezért a verespataki beruházás elsősorban jelképként és nem gazdasági szempontból nagyon fontos, ha a környezetvédelmi szabályokat tiszteletben tartja a beruházó, akkor Romániának a kitermelés elindítását kellene támogatnia.
