Közepes évet tudnak maguk mögött a méhészek. A vándorméhészek kaptáronként átlagosan 20–25 kilogramm mézet pergethettek, az állóméhészek kevesebbet, 7–8 kilogrammot – mondta el érdeklődésünkre a megyei szakegyesület alelnöke, Kovács József.
Az idei időjárás-változás újabb kihívás elé állította a méhészeket. A tavasz igen korán beköszönt, erős család kellett ahhoz, hogy már az első virágzásokat ki tudják használni. Néhány évvel ezelőtt május 5. környékén kezdett virágzani az akác, ez idén már április 25. körül bekövetkezett. Eddig két-három hetes különbséggel volt a virágzás a hagyományos méhlegelőkön, most egymásra csúszott, nehezebbé téve a vándorlás megszervezését – mondta Kovács. Egybeesett a hárs és a napraforgó virágzása is, így kevés napraforgómézet tudtak betakarítani. A vándorlási költségek miatt a Kovászna és Hargita megyei méz a legdrágább – állítja Kovács.
A felvásárlási ár 9,5 lej körül alakult kilogrammonként. A piacot viszont a kereskedők, a „lépcsőházi méhészek” irányítják, sőt, az ágazatot érintő törvénykezésbe is ők tudnak beleszólni. A most terítéken lévő törvénymódosításoknál is ez látszik, a törvényhozók nehezen veszik figyelembe a méhészek szakmai szervezeteinek ajánlásait. Többek között szigorú büntetéseket írtak elő a méhészek számára, szerencsére ezeken lehetett módosítani, így csak a tevékenység szabályozásához valóban szükséges büntetések maradnak meg – sorolta az alelnök. Jó hír viszont, hogy könnyítenek a vándorlási előírásokon, nem lesz szükség annyi engedélyre, mint eddig. Viszont többletköltséggel fog járni a vándorlásra használt teherjárművek üzemeltetése.
Az adózás is sújtja a méhészeket. Az idei első részletet október 25-ig kell befizetni – tudtuk meg Kovács Józseftől.
A 2013/8-as kormányrendelet értelmében nem fizetnek adót azok a méhészek, akik legtöbb 49 kaptár méhvel rendelkeznek. Az 50–100 családot birtoklók adóalapját kaptáronként 70 lejben állapították meg, akinek száznál több a kaptárja, annak adóalapja 98 lej családonként. Az adóalap 16 százalékát kell jövedelmi adóként befizetni, plusz az 5,5 százalékos egészségbiztosítást – mondta a méhész.
Jövő évtől változik az adóalap megállapításának módja, ez a megyei agrárigazgatóságok hatáskörébe kerül, a pénzügyi szervek jóváhagyása után legkésőbb február 15-ig kell hivatalossá válniuk.
A jövő évet illető előrejelzésekbe nem bocsátkozott az alelnök. Sok minden függ a támogatásoktól, de ezekről egyelőre semmit nem lehet tudni – mondta. Idén a vándorlás során megrongálódott kaptárok kárának enyhítésére 95 lejt kaphattak a méhészek, 23 lejt az anyaméhek cseréjére, két lejjel támogatták az etetőanyag költségeit – mindezt a kiadás áfa nélküli árára. A gyógyszerek támogatása százszázalékos – tudtuk meg Kovács Józseftől.
