A távolabbi cél az, hogy 2014 derekáig felszámolják az egész szíriai vegyifegyver-arzenált. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt pénteken egyhangúlag hozott határozatot a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről. Ez az első, jogilag kötelező érvényű BT-dokumentum Szíriára nézve a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. A dokumentum arra kötelezi Szíriát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá vegyi fegyvereit, és tegye lehetővé a fegyverszakértők számára a fegyverraktárakhoz való akadálytalan hozzáférést. A határozatban kimondták azt is, hogy amennyiben Damaszkusz nem tesz eleget ennek a felszólításnak, az ENSZ Ala­pokmányának hetedik fejezetével összhangban a nemzetközi közösség szankciókkal vagy akár erő alkalmazásával kikényszerítheti a követelések végrehajtását, de csak egy újabb, erről szóló BT-határozat elfogadása után.

Erdogan kurd reformot ígér
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő fontos kisebbségi reformokat jelentett be – írja a BBC. Az új elképzelés szerint csökkenne a 10 százalékos parlamenti küszöb, ami eddig akadályt jelentett a kurdoknak és más kisebbségeknek, hogy bejussanak a parlamentbe. A településeknek is lehetne kurd nevük. Erdogan terve szerint megszüntetnék azt a tiltást is, mely kizárja a fejkendőt viselő nőket a közszolgálatból, és az sem kizárt, hogy magániskolákban lehet majd nem törökül is tanítani. „Ez történelmi pillanat, fontos állomás” – mondta Erdogan. A reformok nagyban javíthatják a kurdok jogi helyzetét. A kurdok az ország lakosságának 20 százalékát teszik ki. Három évtizede véres konfliktus dúl a kormány és kurd felkelők közt, összesen több mint 40 ezren haltak meg az összecsapásokban.

Ukrán egyházak megértést kérnek Moszkvától
Ukrán ortodox, katolikus és muszlim vallási vezetők tegnap közös nyilatkozatban fejezték ki reményüket, hogy Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, és a jövőjét érintő választását, azaz európai integrációs törekvéseit. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnának ez a választása nem áll szemben, és azt nem is szabad szembeállítani történelmi szomszédunkkal, Oroszországgal, amelynek államisága, történelme és kultúrája szintén szorosan kötődik Európához. Reméljük, az orosz nép és az orosz állam elismeri és tiszteletben tartja Ukrajnának mint független államnak a jogát a jövőbe vezető út megválasztásában, miként Ukrajna is elismeri és tiszteletben tartja az Oroszországi Föderáció függetlenségét és szuverenitását” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet ortodox, római katolikus, evangélikus, lutheránus és muszlim egyházi és vallási intéz­ményvezetők írtak alá. Hozzáfűzték, hogy bölcs döntést várnak Moszkvától a kérdésben. Az utóbbi időben az orosz médiában számos támadás érte Ukrajnát európai integrációs törekvései miatt. Kijev szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodást készül aláírni az unióval a november végi vilniusi EU-csúcsértekezleten.

Áprilisban avatják szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát
Jövő év április 27-én avatják szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát – jelentette be tegnap Ferenc pápa. Az egyházfő a bíborosokkal tartott vatikáni konzisztóriumon közölte a dátumot. Ferenc pápa júliusban hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958–1963) és Karol Wojtyla (1978–2005) együttes szentté avatását. Az olasz hírügynökségek értesülései szerint azért esett a választás a tavaszra, mert a II. János Pál szentté avatására nagy számban várt lengyel zarándokok a téli hónapokban nehezebben tudnak utazni. II. János Pál temetésére és 2011. május elsejei boldoggá avatására is másfél millióan érkeztek Rómába, többségében lengyelek és olaszok. A két pápa közös szentté avatására még nagyobb tömeget várnak.