Meghívta Jaap De Hoop Scheffer NATO-főtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnököt a szövetségi tagországok állam- és kormányfőinek áprilisi bukaresti találkozójára — jelentette be a szervezet szóvivője tegnap Brüsszelben.
Jaap De Hoop Scheffer tárgyalásokat szeretne folytatni mindazon kérdésekről az orosz államfővel, amelyekben a NATO és Moszkva között jelenleg nincs egyetértés. Putyin utoljára hat évvel ezelőtt vett részt NATO-találkozón, amikor hivatalosan új alapokra helyezték a szövetség és Moszkva kapcsolatát. Az orosz elnök hivatalos volt a NATO tavalyelőtti rigai csúcstalálkozójára, de végül nem vett részt az értekezleten.
Áttörték az egyiptomi határt a gázaiak
Több rést is robbantottak az egyiptomi—gázai határon felépített falba ismeretlenek. Összesen tizenhét pokolgépet robbantottak fel a fémkerítés tövében, és hosszában mintegy kétharmadát tönkretették. Az álarcos férfiak akciója nyomán a Gázai övezetből palesztinok ezrei jutottak át egyiptomi területre — írja a BBC. Előzőleg a Gázai övezetet kormányzó Hamasz iszlamista szervezet a határnál fekvő Rafahban tüntetést szervezett az ellen, hogy Izrael lezárva tartja az övezet határát. A többség azért szaladt át a határon, hogy élelmiszert és üzemanyagot vásároljon, amely a múlt csütörtök óta tartó izraeli blokád után egyre nehezebben szerezhető be a Gázai övezetben.
Lavrov aggálya
Koszovó szerbiai tartomány esetleges függetlenedése nem vonja maga után a Grúziától elszakadt Abházia és Dél-Oszétia haladéktalan elismerését Moszkva által, ilyet az orosz vezetés soha nem mondott. Ugyanakkor Koszovó önállóságának elismerése precedenst teremthet a szakadároknak világszerte — figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter év eleji sajtóértekezletén Moszkvában. A precedens orosz szándékoktól függetlenül, objektíve jön létre — mondta Lavrov, hozzátéve, hogy a világon legalább kétszáz terület van, amely erre az első lépésre vár.
Bushék kudarca legnagyobb terroristaellenes perükben
José Padillával példát akart statuálni Bush elnök kormányzata. A muzulmán hitre áttért brooklyni férfit azzal gyanúsították, hogy piszkos bombával akart merényletet elkövetni. Ő volt az első amerikai, akit ellenséges harcosként, vádemelés nélkül tartottak fogva, és a kormányzat életfogytiglani büntetésben bízott. A bíróság azonban nem látta bizonyítottnak a legsúlyosabb vádakat, így csupán tizenhét év börtönre ítélte. Padilla esete azért váltott ki nagy visszhangot, mert Bush és kormányzata rajta keresztül próbálta először érvényesíteni azt az elvét, hogy terrorizmus vádjával akár amerikai állampolgárokat is ,,ellenséges harcosként", vádemelés nélkül lehessen fogva tartani korlátlan ideig. Padillát ezért három és fél évig egy dél-karolinai katonai bázison tartották fogva. Ügyvédet nem fogadhatott, a gyanú szerint fogva tartói kínzásokkal — alvásmegvonással, kényelmetlen testhelyzetekbe kényszerítéssel és elkülönítéssel — próbálták vallomásra bírni.
Vége a kongói mészárlásnak?
Az utóbbi tíz évben mintegy 5,4 millióan haltak meg a kongói polgárháborúban, többen, mint bármelyik más konfliktusban a II. világháború óta. Most békét kötött a milíciavezérekkel a kormány, s véget érhet a mészárlás. Hosszú tárgyalások után egyezett meg a kormány, a legnagyobb milícia, a Mai Mai és Laurent Nkunda hadúr arról, hogy felfüggesztik a világ történelmének egyik legvéresebb belháborúját az egykori Zaire-ban. Az ország keleti részén fekvő Goma városában tető alá hozott megállapodás egyebek mellett azonnali tűzszünetet ígér, visszavonja a fegyveres erőket, lehetővé teszi az elüldözött falusiak hazatérését, és amnesztiát ad a lázadó erők katonáinak.