Hónapok óta téma az unióban a vízumrendszer szigorítása. Habár a módosítás ellenzői, többek közt Alexandra Stiglmayer, a European Sta­bility Initiative munkatársa azzal érvel, hogy a bevándorlók munkaerőként akár fel is lendíthetik az adott ország gazdaságát, az unió szerint a biztonsági szempontok az elsődlegesek. A szeptemberi sza­vazással az Európai Parla­ment lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy a jövőben, ha szükségesnek ítéli, bevezethesse ismét a vízumot a jugoszláv utódállamokkal szemben.
Cecilia Malström uniós biztos hangsúlyozta, hogy ha sor kerül az intézkedésre, tehát a bizottság élni fog a jogával, az csak átmeneti intézkedés lesz, véglegesítésről szó sincs. A biztos szerint nem barátságtalan intézkedésről van szó, a cél az Európai Unió biztonságának védelme. Malström kiemelte: a döntés nem azt jelenti, hogy holnaptól csakis vízummal lehet belépni a Nyugat-Balkán állampolgárainak az EU területére. Arról van csupán szó, hogy az EU fenntartja a lehetőséget arra, hogy – amennyiben a körülmények úgy kívánják – ismét bevezesse a vízumot bizonyos államokkal szemben.
A döntést természetesen nem fogadta kitörő lelkesedés. Predrag Simic, Szerbia korábbi párizsi nagykövete felhívja a figyelmet arra, hogy a menedékkérők nem jókedvükből és önszántukból akarják elhagyni hazájukat: elsősorban a kilátástalanság és a munkanélküliség sodorja őket a Nyugat felé. Simic szerint az unió nem segít megoldani a Balkán problémáit, hiszen egyszerűen nem vesz róluk tudomást.
Az Európai Unió viszont kitart amellett, hogy a térség biztonsága az elsődleges, akár olyan döntések és lépések árán is, amelyek nem mindenkinek tetszenek. Ennek érdekében a közeljövőben várható, hogy – elsősorban Szerbia és Bosz­nia-Hercegovina állampolgárai számára – rövid, három hónapnál rövidebb tartózkodás idejére is szükséges lesz a vízum.