TranszilvállatokGyörgy Attila: Asinus albanicus

2013. október 5., szombat, Kultúra

Magyarul: albán szamár
Ne tudd meg, mi az.
Magyarul: albán szamár. Ráadásul nem is magyar, hanem székely elnevezéssel, de ennek a kanyargós történelem az oka.

  • Könczey Elemér rajza
    Könczey Elemér rajza

Senki nem tudja, mitől albán és miért szamár: de itt, a Kárpátok kanyarában ez nem meglepő, hiszen rengeteg albán származású, és rengeteg szamár szaladgál errefelé, akiket mégis másképpen hívnak, rá­adásul őshonosnak számítják magukat.
A székely-magyar albán szamár a fentiektől eltérően ártalmatlan állat, ő csupán az alpárias és olcsó élvezeteknek él, időnként „beb.szik, mint az albán szamár”, másnap többnyire igába áll, vagy nem, de alapvetően mégiscsak munkás jószág.
Nyakatekert nyelvészeti okfejtés lenne, de sokan vallják az albán szamár lelőhelyén, hogy (fél)részegen az ember „zákányos”, vagyis kötekedő, homályos tudatú, teljesen kiszámíthatatlan lesz, márpedig a zakhanos valamikor egy bizánci rendfokozat volt, körülbelül őrmestert jelentett.
Nem titok, a katonaságnál az őrmesterek nagyjából ebben a tudatállapotban leledzenek, és távolról sem jellemzi őket az emberbaráti szeretet. Tekintetbe véve, hogy a bizánci sereg elsősorban a birodalom legelvetemültebb részeiről szedte katonáit, nem lehetetlen, hogy a „zákányos állat” és az albán szamár egy és ugyanaz.
Aki arra gondol, hogy ez már túlzás, annak figyelmébe ajánljuk a migrációkat, a legeltetéses népvándorlást, valamint azon kolóniákat, amelyeknek akkor is Albániában volt egyházfőségük, amikor száz év múlva ezeréves múlttal dicsekedtek errefelé.
De hess a rút gondolatoknak, az albán szamár ugyanis felettébb békés fajta, néha vidámnak is mondható, és nélkülözhetetlen része a falusi és kisvárosi kocsmáknak, közérteknek, lajbitépőknek és más, féltörvényes italkimérő helyeknek. Tulajdonképpen szimbiózisban él ezekkel. De előfordul amúgy egészen elegáns helyeken is, legalább egyszer, utána rendszerint nem engedik be többé, hiszen legutóbb is úgy berúgott, mint az albán szamár.
Viselkedése és felületes megjelenési formája szerint erős rokonságot mutat a részeges disznóval (azaz carnis maialis effesus), sőt, a nádi bikával (taurus arundifer) is, a hasonlatosság azonban csupán megtévesztő. Az asinus albanicus egyedi állat, ráadásul menthetetlenül szaporodó. Migrál, tenyészik, és fittyet hány az Európai Unió összes szeszforgalmi korlátozására, valamint a közszeméremsértést illető törvénycikkelyekre. Kicsit olyan, mint a mesebeli sárkány: ha egy főt kijózanítasz, mindjárt kettő lesz helyette.
Érdekes politikai, zoológiai és közjogi helyzet lenne, ha egyszer az illetékesek górcső alá vennék az elnevezést, hiszen szilárd meggyőződésem, hogy ezen állatfajta elnevezését mind az albánok, mind a szamarak kikérnék maguknak, és joggal. Viszont erős a gyanú, miszerint az asinus albanicus ugyanúgy kikérné ezt magának. Erősen rontana szavahihetőségén az a tényező, hogy egyúttal újabb két féldecit is kikérne magának a tartózkodási helyként szolgáló kocsmában.
Egybehangzó vélemények szerint semmiféle társadalmi haszna nincs, ugyanakkor kártékonynak sem mondható. Elke­rül­hetetlen állatfajta: hiszen ahol nyáj van, ott többnyire szamár is van. Errefelé albán szamár: na és?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 464
szavazógép
2013-10-05: Kultúra - :

György Attila bestiáriuma (Olvasólámpa)

A bestiárium a középkorban volt divatban, tulajdonképpen mesés állatkönyv, amelyben valóságos és képzeletbeli állatok fantasztikus tulajdonságairól van szó. A huszadik században sokan kísérleteztek a bestiáriummal, legizgalmasabban Jorge Luis Borges A kép­zelt lények könyvé­ben, amely bizarr do­ku­mentuma az emberi művelődéstörténet­ben és az ettől elválaszt­hatatlan legendákban, mitológiákban feltűnő képzelt állatoknak, ször­nyetegeknek.
2013-10-05: Emlékezet - :

Faludy György: Október 6.

A vesztőhelyre sáros út vitt
és kikericsek kékjei.
Száz év, s meghaltam volna úgyis –
vigasztalódott Vécsey.