Kétszázan sétáltak a joghurtforradalom évfordulóján Újvidéken

2013. október 7., hétfő, Kitekintő

Alig kétszázan vettek részt szombaton az úgynevezett joghurtforradalom 25. évfordulója alkalmából szervezett sétán Újvidéken.
 

1988. október 5-én a Vajdaság székvárosának számító Újvidéken tüntetés tört ki, a demonstrálók az autonómiapárti vajdasági vezetés menesztését követelték. A nap végére több tízezerre nőtt a tüntetők száma, s a nyomás hatására másnap lemondott a vajdasági vezetés. A joghurtforradalom elnevezés onnan ered, hogy a tüntetők joghurtos dobozokkal dobálták meg a vajdasági parlament épületét.
A vajdasági autonómiatörekvések ellen fellépő tüntetők a szövetségi alkotmány módosítását követelték. Az 1989. évi alkotmánymódosítással és az 1990. évi alkot­mánnyal meg is szüntették Vajdaság és Koszovó addig széles körű autonómiáját. Történészek értékelése szerint ez a „forradalom” Jugoszlávia széthullásának kezdetét jelentette, és bevezetője volt a több évig tartó véres délszláv háborúknak.
A 25. évfordulón a megemlékezést a Vajdasági Párt, a Vajdasági Klub és néhány civil szervezet szervezte. A Séta Vajdaságért elnevezésű rendezvény szervezői elmondták, hogy a Vajdaság ma azért „szétzúzott, megalázott és kifosztott”, mert huszonöt évvel ezelőtt az észak-szerbiai tartományt megfosztották az összes alkotmányos jogától. Aleksandar Odžić, a Vaj­da­sági Párt elnöke a szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint kiemelte: „A vajdaságiak nem ilyen életet érdemelnek. Ez az üzenetünk alapja. Nem értünk egyet a huszonöt évvel ezelőtt történtekkel, amikor is a Vajdaság jogfosztottá vált, és elveszítette mindazokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkezett.”
A Vajdaság Ma internetes hírportál Djordje Subotićnak, a Vaj­dasági Klub képviselőjének szavait idézte, aki elmondta, hogy a joghurtforradalom civilizációs és gazdasági romlást hozott a Vajda­ságnak, mert a forradalmat követő években „ellopták a tartomány pénzét, és Slobodan Milo­sević háborúira költötték”. A Beta hírügynökség beszámolója szerint a demonstrálók Vajdaság, köztársaság feliratú táblákkal vonultak az utcákon. Djordje Subotić azt mondta, ha a Vajdaságot Szer­bián belül köztársasággá nyilvánítanák, az elősegítené az ország európai uniós integrációját.
A Vajdaság autonómiájáról szóló vita 2012 júliusában éleződött ki, amikor a szerbiai alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely szerint a Vajdaság illetékességét megállapító törvény 22 rendelkezése, illetve azok egyes részei nincsenek összhangban a szerb alkotmánnyal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 571
szavazógép
2013-10-07: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Elhalálozás
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a zaláni születésű oltszemi
SINKA MÁRIA
(szül. SZÉKELY)
életének 75. évében hirtelen elhunyt.
Temetése 2013. október 8-án 14 órakor lesz a családi háztól.
A gyászoló család
13882
2013-10-07: Kitekintő - :

A tervezettnél előbb lehet EU-népszavazás (Nagy-Britannia)

A tervezettnél három évvel hamarabb, már jövő őszre kiíratná a brit EU-tagságról megígért népszavazást a kormányzó Konzervatív Párt, a toryk egyik tekintélyes alsóházi képviselője. David Cameron brit miniszterelnök januárban jelentette be, hogy a brit választók 2017-ben népszavazáson dönthetnek Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról, ha a Kon­zervatív Párt a 2015-ben esedékes választások után kormányon marad.