A szövetségi kormányzat múlt keddi részleges lebénulása óta egyre hevesebb vita folyik az amerikai kongresszus épületének folyosóin. „Értsék meg, hogy anarchistákkal van dolgunk: gyűlölik a kormányt” – mondta az ultrakonzervatív mozgalomról Harry Reid, a szenátus demokrata elnöke.
A kérdés, hogy pontosan hány követője van a mozgalomnak a képviselőházi republikánusok soraiban. A 232 képviselő közül nagyjából 30–40 nevezhető a Tea Party „keményvonalas” tagjának, ők a szélsőségesek szélsőségesei: államellenesek, adóellenesek, fegyverpártiak, szociális és vallási kérdésekben pedig ultrakonzervatív elveket vallanak. A mozgalom tagjai közül sokan kezdő politikusnak számítanak, nagy részük 2010-ben, a félidős törvényhozási választások során került be a kongresszusba. Ugyanebben az évben fogadta el Barack Obama amerikai elnök Obamacare-nek is nevezett egészségügyi reformját, amelyet a Tea Party tagjai a szocializmus irányába mutató intézkedésnek tartanak.
A 44 éves, eredetileg földműves Tim Huels­kamp tökéletes példája a jelenségnek. Kansas 1. számú választási körzetéből a szavazatok 73 százalékával került be a képviselőházba 2010-ben, és az utóbbi hónapokban azért harcolt, hogy pártja részéről a költségvetési vita megoldását az egészségügyi reform visszavonásához kössék. A mozgalom küzdelme sikerrel járt, a Republikánus Párt jelentős része magáévá tette az ötletet, és jelenleg pontosan ez okozza a kongresszus bénultságát.
Bár a közvélemény a leállásért élesen bírálja a republikánusokat, a Huelskamphoz hasonló képviselőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a következő választások alkalmával megbüntetik őket a választók. „A politikusokat elsősorban mindig az érdekli, hogy újraválasszák őket” – mondta Sarah Binder, a George Washington Egye­tem kutatója, hozzátéve: „nagyon is lehetséges, hogy ez az ügy csorbát ejt a republikánusok megítélésén, azonban ez nem olyasmi, amit az olyan republikánus fellegvárakban is megéreznének, mint Idaho vagy Kansas”.   Binder azon véleményé­nek is hangot adott, hogy a fanatikus jelöltek felemelkedése egyebek mellett a növekvő földrajzi polarizációnak köszönhető: a republikánusoknak az ország vidéki területein, a demokratáknak viszont a keleti és a nyugati parton, valamint a városokban nagyobb a támogatottságuk. A döntő fontosságú választások során egyre inkább tisztán ideológiai természetű vita folyik.
A kilencvenes években, 1995-ben és 1996-ban Bill Clinton demokrata elnök és a republikánus többség szintén azzal a helyzettel találta szemben magát, hogy a kormányzat részlegesen fizetésképtelenné vált. Steven Gillon, az Oklahomai Egyetem történésze szerint Newt Gingrichnek, a képviselőház akkori republikánus elnökének volt bizonyos a befolyása a képviselők felett, és ez az, ami John Boehnernél, az amerikai képviselőház republikánus párti elnökénél jelenleg hiányzik ahhoz, hogy fékezze a republikánus képviselőket.
Vannak azonban olyan képviselők is a Republikánus Párt soraiban, akik nem rejtik véka alá véleményüket az ultrakonzervatív „frakciót” illetően. „Én igazi konzervatívnak tartom magam, de azt gondolom, hogy ami itt folyik, az őrültség” – mondta Peter King New York-i képviselő, hozzátéve: „hagytuk nekik, hogy túszul ejtsék pártunkat”.

Senki sem győzhet
Senki sem győzhet az amerikai szövetségi kormányt részleges leállásra kényszerítő költ­ségvetési konfrontációban – jelentette ki pén­teken Barack Obama amerikai elnök egy, a Fehér Ház közelében található szendvicse­zőben. Az elnök John Boehnernek, az amerikai képviselőház republikánus elnökének arra a kijelentésére reagált, miszerint a Washing­tonban kialakult helyzet „nem egy átkozott játék”. Boehner ezzel maga is vá­laszolt demokrata vezetők azon vélekedésére, hogy a krízishelyzetből győztesen fognak kikerülni. „Itt nincs győzelem. Senki sem győzhet” – jelentette ki az ingujjra vet­kőzött Obama a Taylor Gourmet szendvicse­zőben, ahová Joe Biden alelnök is elkísérte. Egybehangzó sajtójelentések szerint az elnök nép közé ereszkedésének célja a kárelhárítás volt, mert egy névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselő a The Wall Street Journal napilap pénteki számának is győzel­mi nyilatkozatot adott.
„Boldogan tárgyalnék a republikánusokkal és Boehner házelnökkel, de nem tehetek ilyet, ha fegyvert tartanak az amerikaiak fejéhez” – mondta Barack Obama a képviselőház elnökének a nap folyamán felvetett újabb tár­gyalási javaslatára válaszolva. A képletes kifejezéssel az elnök arra uralt, hogy meglátása szerint a republikánusok zsarolják az amerikai társadalmat azzal, hogy az átmeneti költségvetés megszavazásának feltételéül az egész­ségügyi reform pénzügyi forrásainak megvo­nását támasztották.
A CBS News pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 72 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az egészségügyi törvénnyel kapcsolatos né­zeteltérések miatt meg kell bénítani a szövetségi kormány munkáját, és a túlnyomó több­ség kompromisszumot szeretne. A válságért a megkérdezettek 44 százaléka a republikánusokat, 35 százaléka pedig Obama elnököt és a republikánusokat okolta.