Szombaton tartották a László Kálmán-egyesület hagyományos gombanapját, melyet idén is a Székely Nemzeti Múzeummal karöltve szerveztek. Félszáz személy vállalkozott a Sugás környéki gombásztúrára, a „zsákmányt” – főként a fenyőtinorúkat, az idei gombanap témagombáit – a múzeum Bartók Termében állították ki. Nem hiányzott az asztalról a legveszedelmesebb gomba, a gyilkos galóca sem, melyből most nagyon sokat találhat a gombászó, így pontos ismerete „életbe vágóan” fontos.
A túrára vállalkozók között alapos szakismerettel rendelkezők, de kezdők is akadtak, akik betekintést akartak nyerni a gombák világába. Az előző éjszakai fagy rányomta bélyegét a „termésre”, a magasabban fekvő részeken talált példányok kővé voltak dermedve. A kínálat azonban bőséges volt, a többféle fenyőtinorú mellett citromgalóca, szürke tölcsérgomba, gyűrűs ráncos gomba, csigagombák, pereszkék, nyálkás gombák, tőkegombák kerültek a kosarakba. A túrán Zoltán Sándor és Puskás Attila mikológusok helyben azonosították a talált gombákat, így a résztvevők sok új fajtával ismerkedhettek meg.
Délután a Bartók Teremben Zsigmond Győző tartott érdekes vetített képes előadást a fenyőtinorúkról. A gombászok között egyre kedveltebb tinorúk, vargányák szinte mindegyike ehető – állapította meg a szakember. A tinorúk első írásos említése 1780-ból származik, amikor Benkő József tinógombaként nevezi meg. Köznyelven számos megnevezésük van, hirib, szepe, vargánya, medvegomba néven is ismertek. Népi megnevezéseik tulajdonságaikhoz kapcsolódnak. Számon tartanak nyálas hiribit, taknyos vargányát, tehén- és kecsketinorút is. Utóbbiak azért kaphatták nevüket, mert az említett állatok szívesen fogyasztják – mondta el Zsigmond Győző. A nagyvilágban is ismertek a tinorúk, Kínában reuma elleni gyógyszerként, a beduinoknál vérzéscsillapító kötésként használják.
Az előadás után a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum által készített rövidfilmet vetítették. A gombák sokszínű világa című filmből nagyon sok érdekes dolgot tudhattak meg a jelenlevők. A gombák se nem növények, se nem állatok, az élővilág különálló csoportját képezik. Méretük nagyon változó, egysejtűektől a nagy testű kalapos gombákig, vannak ivaros szaporodású gombák, a dögszagú szömörcsög (nálunk faszkógombaként is ismeretes) pedig legyeket „használ” spórái terjesztésére. Megközelítőleg százezer gombafajt ismerünk, de a földön valószínűleg ennek többszöröse is megtalálható – hangzott el.
A gombanap zenei aláfestését Sebestyén Lajos biztosította, citerakísérettel gomba témájú népdalokat adott elő. Puskás Attila a Moeszia erdélyi gombász szaklap legújabb számát mutatta be. A Park vendéglő mozgókonyhája gombaételeket kínált a múzeumban, a gyerekek számára gombaismereti vetélkedőt és kézműves-foglalkozást szerveztek.
