Minden szentnek maga felé hajlik a keze, s honatyáinknak, bár többségük messze áll attól, hogy szentnek nevezhessük, még inkább. Látványosan kevés munkájukért jókora juttatásokat vesznek fel, s lám, mégsem győzik gyarapítani az őket megillető kedvezményeket. Ingyen utaznak, laknak, olcsón étkeznek, s immár a gyógyító pirulákat is jelentősen kevesebbért vásárolhatják, mint mi, egyszerű földi halandók.
Futótűzként terjedt a hír minap, hogy ismét gyógyszertár nyílik a parlamentben, ahol a szenátorok, képviselők s más ott dolgozó kiváltságosak 10–20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg orvosságaikat. Szükség volt erre, érvelt a képviselőház titkára, így megkímélhetik a népért dolgozó választottakat, hogy a városban kelljen kóborolniuk elgurult gyógybogyóikat keresgélve, kiválthatják az orvosuk által felírt medicinát, s ha valami nincs készleten, két-három óra alatt beszerzik számukra. Érthető és fontos lépés, nem várhatjuk, hogy a magasabb célra rendeltek ily prózai dolgokkal töltsék drága idejüket, s ugyanannyiért jussanak az életüket jobbá tevő tablettákhoz, mint a szürke hétköznapokat nyögő egyszerű polgárok. Jogos a kedvezmény, hisz megérdemlik. Sokkal inkább, mint azok a nyugdíjasok, akik alig tudják kiszorítani havi járandóságukból a túlélésükhöz szükséges orvosságok árát, kik kéthavonta veszik meg csak a felírt adagot, mert minden hónapban nem futja rá, vagy egyszerűen feladják.
Honatyáink nem tétováznak, ha saját érdekeikről van szó. Gond nélkül lesöpörték a gyermekek havi járandóságának megemelését a jelenlegi 42 lejről azzal az érvvel, hogy erre nem telik. Pedig az unióban sehol nem ad az állam ilyen keveset a kiskorúaknak, és a tíz eurót el sem érő gyerekpénzt már évek óta egy banival sem emelték. Szűkmarkúak, mikor másról van szó, bőkezűek, ha önmagukról, nem nagyon fordult elő, hogy pénzhiány miatt bármilyen kiváltságról lemondtak volna, hosszas hőbörgés kísérte, amikor méregdrága szállodai szobáikat 1000 eurós luxusalbérletekre kényszerültek lecserélni, és be kellett érniük az elődeik által is használt majd négyéves szolgálati autókkal.
Nehéz honatyának lenni, ne irigyeljük hát tőlük immár az olcsóbb gyógyszereket is. Értünk s a hazáért törik magukat éjt nappallá téve, fő a fejük a sok gond, baj, megoldásra váró kérdés miatt, ne sajnáljuk tőlük az enyhet adó írt. Talán ha elég dilibogyót szednek, már nemcsak szigorítanak, növelnek, megvonnak vagy büntetnek, hanem átcsúszik egy-egy olyan törvény is, melynek mi is hasznát látjuk.