Orbán Viktor LondonbanSzükséges az EU reformja

2013. október 10., csütörtök, Világfigyelő

Több kérdésben is erős szövetség jött létre az elmúlt időszakban Nagy-Britannia és Magyarország között, így például a nukleárisenergia-felhasználás és az uniós intézmények reformjának szükségessége ügyében – közölte Orbán Viktor kormányfő tegnap Londonban, miután tárgyalt David Cameron brit miniszterelnökkel.
 

Orbán Viktor kifej­tette: a két ország a nuk­leárisenergia-hasz­nálat jelenlegi nemzetközi szabályozását elég­ségesnek tartja, és nem akar létrehozni semmilyen ezen túlmutató európai intézményt. A világ más gazdasá­gai­val szembeni verseny­képesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért „nem értünk egyet azokkal, akik diszkri­minálják a nukleáris energiát” – mondta a Downing Street 10. előtt a mintegy ötvenperces megbeszélés után. A miniszterelnök szerint a következő néhány évben Magyarországon el kell érni, hogy az energia ne legyen drágább, mint az Egyesült Államokban, ahol egyharmaddal alacsonyabbak az energiaárak.
Nagy-Britannia és Magyarország egyetért továbbá abban, hogy az Európai Unió intézményeit ildomos lenne meg­reformálni – folytatta Orbán Viktor, aki szerint lehet, hogy még reformnál is több­re, az európai intézményrendszer meg­újítására van szükség. Sokkal világosabban meg kellene határozni például, hogy mi az, amit Brüsszelben szabályoznak, és mi az, amit Budapesten vagy Londonban, tehát a nemzeti és a brüsszeli hatáskörök világosabb elhatárolására van szükség – tette hozzá. Kértem a miniszterelnök urat, hogy miután ők éppen most vizsgálják fölül a teljes angol jogrendszert ebből a szempontból, ezt a tudást bocsássák rendelkezésünkre – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: az eurózónán kívüli or­szágoknak garantálni kell a rugalmas­ságot, hogy saját gazdaságpolitikájukat folytathassák. A britekkel egyet fogunk érteni a tekintetben, hogy mely területe­ken nincs kompetenciája, nincs keresni­valója az EU-nak” – mondta, példaként említve, hogy nem akarnak olyan sza­bályokat, amelyek kiiktatják az adórendszerek közötti versenyt, és nem akarnak közösen szabályozott szociális rendszert sem. Hozzáfűzte, egyetértettek abban is, hogy a NATO keretein belül folytatni kell a katonai együttműködést. A brit–magyar kapcsolatokat úgy jellemezte: „egy komoly partnerünk, szövetségesünk van itt, Londonban”.
Orbán Viktor szerint Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik: a modern világ kihívásaira a hagyomá­nyos értékeken alapuló válaszokat pró­bál találni. A politikai radikalizmus azonban nem tekinthető ilyen hagyományos európai értéknek – mondta a Királyi Külügyi Intézetben tartott előadásában. Bemutatta kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többről volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért a magyar kabinet elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális át­alakítások végrehajtására. Orbán Viktor szerint a jelenlegi válság nem olyasfajta kihívás, amely egyszerű politikai intézkedésekkel legyőzhető lenne, nem élhe­tünk úgy, ahogyan eddig, ezért szükséges a nagy rendszerek jelentős átszervezése, sőt, ezzel egyidejűleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
A kormányfő az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erős, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellen­kezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről. Megerősítette azt a véleményét is, mi­szerint a tagállamok kö­zötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli orszá­goknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszt­hassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak – tette hozzá, kijelentve, hogy ezért az ideológiák és a dogmatizmus helyett el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínűséget – folytatta –, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek. A miniszterelnök a hagyományos értékekről szólva a nemzeten túl kiállt a család és a vallás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte ma Európában teljesen nyílt vörös és zöld támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben – emelte ki – az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntő fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához. Orbán Viktor megismételte: meggyőződése, hogy a jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 587
szavazógép
2013-10-10: Világfigyelő - :

A külhoni magyar értéktárról tárgyaltak (Máért-bizottság)

Az idei év sikeres kezdeményezéseiről, a jövő évi tervekről és a külhoni magyar értéktárról tárgyalt többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága tegnap.
2013-10-10: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

Orosz–ukrán közeledés
Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentései Kijev európai integrációs törekvéseiről konstruktív alapot teremtenek az Ukrajna és Oroszország közötti párbeszéd folytatásához – jelentette ki az ukrán miniszterelnök a tegnapi kormányülésen. Mikola Azarov fontosnak nevezte Putyin elnöknek azt a közelmúltbeli javaslatát, hogy Kijev és Moszkva egymás között vitassa meg az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelemnek az ukrán–orosz áruforgalomra és általánosságban a kétoldalú együttműködésre gyakorolt várható valós következményeit.