Az SZNT által kidolgozott polgári kezdeményezés nem kisebbségvédelmi javaslat, hiszen az unió kohéziós politikájának elmélyítését célozza, így az EU jogalkotási hatáskörén belül van, azzal együtt, hogy a javasolt jogszabály pozitív hatással lenne az EU-kisebbségeinek helyzetére is – hangsúlyozta a találkozón Izsák Ba­lázs. Az SZNT elnöke ismertette, a kezdeményezés polgári bizottsága nevében szeptember 27-én iktatták keresetüket az Euró­pai Unió Bíróságán az általuk benyújtott polgári kezdeményezés elutasítása tárgyában. Jens Nymand Chris­tiensen elismerte, az SZNT által kidol­gozott kezdeményezés az EU jogalkotási körén belül van, hiszen az uniós szerződés konkrét cikkelyeit érinti. A vita a 174-es cikkely értelmezésében van, amely nem sorolja tételesen a kiemelt figyelmet igénylő régiók közé a kisebbségek által lakott térségeket – tájékoztatott közleményében az SZNT.
Tőkés László EP-képviselő közleménye szerint Christiensen elmondta, az EB nem politikai, hanem jogi szempontból kezelte a benyújtott kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy az EU egyetlen csoportnak vagy közösségnek sem fordít hátat, minden egyes polgára sorsát nagy figyelemmel követi. Azonban sem az EU-ról, sem pedig az unió működéséről szóló szerződések nem biztosítanak jogalapot arra, hogy jogalkotást kezdeményezzenek a nemzeti kisebbségek védelmére. Az alapszerződés viszont kötelezi az uniót, hogy tiszteletben tartsa a sokszínűséget, valamint – egyebekkel együtt – az etnikai diszkriminációt is egyértelműen megtiltja. Christiensen végezetül hangsúlyozta, a FUEN-kezdeményezés esetében nem volt kifogás a kezdeményezés tartalmával szemben, csupán a vonatkozó szabályokat vették figyelembe.