Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga-érdemrend lovagi fokozatát, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután az EP-képviselő azt kérte: Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. Traian Băsescu államfő – aki maga is bírálta Tőkés László kijelentését – rámutatott: csak akkor bocsáthatja ki az érdemrend visszavonásáról szóló elnöki rendeletet, ha az érdemrend héttagú becsületbírósága megállapítja, hogy az EP-képviselő méltatlanná vált a kitüntetésre.
Miután tisztázódott, hogy az érdemrend visszavonását csak olyanok kezdeményezhetik, akik maguk is az elismerés birtokosai, nyolc kitüntetett kormánypárti politikus fordult azonos szövegű beadvánnyal az elnöki hivatalhoz. Az azóta megválasztott héttagú becsületbíróságba is többnyire kormánypárti politikusok kerültek, ketten közülük a Tőkés elleni panasz benyújtói.
Tőkés László sem tegnap, sem a becsületbíróság korábbi ülésén nem jelent meg, arra hivatkozva, hogy nem kíván egy „koncepciós perhez” asszisztálni, amelyet egy „pártbizottság” hajt végre. Az EP-képviselő Kincses Előd ügyvédre bízta képviseletét, de a testület ezt a megoldást nem fogadta el, ragaszkodott személyes jelenlétéhez.
A héttagú becsületbíróság először az EP-képviselő távolléte miatt, tegnap pedig a testület három tagjának hiányzása miatt halasztotta el a döntést.
Ecaterina Andronescu szociáldemokrata szenátor, a becsületbíróság tagja a tegnapi ülés után rámutatott: a szabályzat szerint 60 napjuk van az ügy mérlegelésére, és alkalmat akartak biztosítani, hogy az objektív okok miatt távol lévő társaik is kifejtsék álláspontjukat. Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke hozzátette: a becsületbíróság nem vádolható azzal, hogy megfosztotta Tő­kés Lászlót a védelem jogától, hiszen nem bírósági tárgyalásról van szó. Szerinte az EP-képviselő a kitüntetés birtokosaként csakis személyesen jelenhet meg az érdemrend becsületbírósága előtt.