Szobrot állítottak Huszárik Zoltánnak

2013. október 15., kedd, Magazin

Szobrot állítottak Huszárik Zoltán (1931–1981) rendező emlékére szülőfalujában, a Pest megyei Domonyban va­sárnap. Monori Sebestyén alkotását Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Vécsey László országgyűlési képviselő, valamint Tantó Csaba polgármester avatta fel.

Az ünnepségen részt vett a rendező lánya, Huszárik Kata színész és Sára Sándor filmrendező is. A Huszárik Zoltán halálának 32. évfordulójára készült szobor felavatása mellett a Kossuth-díjas filmrendező, grafikus nevét viseli ezentúl a település művelődési háza is.
Doncsev András a magyar filmművészet egyik legjelesebb alkotójára emlékezve a hagyományok, az öröklött, megőrzött és átadandó értékek fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette: Huszárik Zoltán a sors kiszemeltje, de a legkevésbé sem a kegyeltje volt, 28 éves koráig járta tehetségéhez méltatlan kálváriáját, és – mint fogalmazott – méltósággal várt, ahogy csak a szellemi arisztokraták tudnak. Vécsey László emlékeztetett arra, hogy Huszárik Zoltán számára fontos volt a szülőföld és a közösségek, amelyeket szolgált. Amit megtanult, életművével adta tovább – tette hozzá. Tantó Csaba polgármester beszédében felidézte Huszárik vágyát, miszerint az ember „egy lábnyomot akar hagyni maga után. Nem többet.” Huszárik Kata felidézte: édesapja, bár fiatalon került el a faluból, mégis úgy tért mindig oda vissza, hogy tudta, itt „házat kiáltva” megállhat. Itt várta őt a szobaablak mögül az utcát kémlelő édesanya és itt várta őt valamilyen egyértelműsége az életnek. A család nevében a színésznő azt kívánta, hogy az édesapjáról elnevezett művelődési ház váljon kulturális menedékké, s reményét fejezte ki, hogy egyszer talán megvalósulhat majd a Huszárik-emlékház is.
Huszárik Zoltán 1931. május 14-én született egy domonyi parasztcsaládban, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a képzőművészeti főiskolára és a színművészeti főiskola filmrendezői szakára; a három hely közül az utóbbit választotta. A kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították a főiskoláról, ezután 1957-ig volt pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, végül 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971). A Csontváryban (1979) Huszárik kivételes érzékkel komponálta eggyé a festőgéniusz és az őt alakító színész sorsát. Huszárik Zoltán 1981. október 14-én hunyt el, munkásságát 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művészi címmel tüntették ki, a Kossuth-díjat 1990-ben posztumusz kapta meg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2013-10-15: Magazin - :

Ma kezdődik a budapesti Román Filmhét

Az idei Berlinalén Arany­medvével díjazott Anyai szív (Poziţia copilului) című filmet vetítik ma az Uránia Nem­zeti Filmszínházban a Román Filmhét nyitányaként.
2013-10-15: Magazin - :

Terézia Mora könyvdíjas (Frankfurti könyvvásár)

A korábbi évekhez képest valamivel kevesebb, összesen 276 ezer látogatót vonzott a vasárnap zárult frankfurti könyvvásár. A világ legnagyobb könyves seregszemléjén az eddiginél több külföldi újságíró vett részt.