A magyar belpolitikai csatározások három fő téma köré csoportosultak az elmúlt héten. Az egyik a bajai időszaki választás, a másik az újabb 11 százalékos rezsicsökkentés bejelentése, a harmadik az előzetes fogva tartás időtartamának korlátlan ideig való meghosszabbítása.
* Az elhíresült 32-es bajai körzetben meg kellett ismételni a választásokat. Hatalmas csinnadratta alakult ki, mintha legalábbis elnökválasztás kezdődött volna, noha annak, hogy ki nyeri a körzetben a választást, a Fidesz vagy az ellenzék jelöltje, nem volt komoly jelentősége, hiszen a város önkormányzatában amúgy is a Fideszé a többség. Ennek ellenére presztízsharc kezdődött, az ellenzéki jelöltet önkéntes Fidesz-aktivisták kocsikkal követték mindenhova, minden lépéséről tudni akartak, miközben az ellenzéki politikusok telesírták a médiákat az esetleges újabb választási csalásokkal. Röpködtek a gyanúsítgatások, a vádaskodások, előrevetítve, hogy milyen is lesz a közelgő országos választás. * Aztán megtörtént a választás, az óriási országos nyilvánosság ellenére is, a választók nem egészen 50 százaléka járult az urnák elé – ami megint és újult erővel bizonyítja, hogy a magyar választópolgárok egy része kiábrándult a politikából –, s a Fidesz jelöltje, Kovács Csaba hatvan szavazatnyi többséggel nyert, ő lesz a városi önkormányzat új képviselője. Az ellenzéki politikusok újra csalásokat emlegetnek. * A Fidesz nagy aduja a közelgő választásokon a rezsicsökkentés, most megint 11 százalékkal csökkentik a gáz- és az energia rezsijét, terhelve a forgalmazókat. Az uniós bürokraták is magyarázatot kértek, némely fideszes politikusok máris közelgő bozótharcokról beszélnek és arról, hogy felveszik a kesztyűt, a fogyasztók érdekében sem engednek az unió nagy cégeket támogató elvárásainak. Ez tökéletesen beleillik Orbán Viktor gazdasági szabadságharcába, hiszen nincs olyan normális ember, aki ne támogatná a rezsicsökkentést, jelesen azt, hogy a következőkben kevesebbet fizessen a gázért, az áramért. * Négy év előzetes letartóztatás után – eddig ez volt a maximális idő, amit egy vádlott előzetesben tölthetett –, mivel nem született jogerős ítélet ügyükben, szabadon bocsátottak néhány veszélyes bűnözőt, kettő közülük a házi őrizetből megszökött. * Az eset kiverte a biztosítékot, kezdődött a kormánypártok és az ellenzék egymásra mutogatása. Kiderült, hogy az ügyészség csak két és fél év után adta át az ügyet az illetékes bíróságnak, mivel késtek és megbízhatatlanok voltak a szakértői jelentések! A szakértői bizottság azzal védekezett, hogy munkatársai rosszul fizetettek, túlterheltek, nincs idejük érdemben foglalkozni az ügyekkel. A bíróságnak pedig másfél év kevés volt az ügy érdemi megítéléséhez! Erre a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot, amely korlátlanul meghosszabbítja az előzetesben lévők fogva tartását. Az ellenzéki szakértők szerint ez alkotmányellenes – noha a gyakorlat, a határtalan ideig való előzetes fogva tartás az uniós országokban sem ismeretlen, Luxemburgban, Németországban, a skandináv államokban, Lengyelországban sincs határidő. Csakhogy ezekben az államokban, Lengyelországot kivéve, gyorsabban születnek az ítéletek, működnek a szakértői bizottságok, nincs annyira túlterhelve sem az ügyészség, sem a bíróságok. Kötelezővé tennék, a jelzőkészülékkel ellátott ún. lábbilincs viselését is, amelyet az előzetesből házi őrizetbe kerülő vádlottaknak kötelező volna viselni, így a rendőrség tudná, hogy éppen hol tartózkodnak. Igen, ez ilyen egyszerű. A lábbilincs viselését a megszökött vádlottak esetében is elrendelhette volna az illetékes ügyészség, de nem tette meg. A kérdés az, hogy miért.
