Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei

2008. január 26., szombat, Kultúra

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről, a Huszka József székelyföldi falképmásolatai című kis kötetről a Magyar Kultúra Napján tartott könyvbemutatón úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa".

Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Mert annak jelentősége, amit Huszka József, a magyar Alföldről tanítani Sepsiszentgyörgyre jött rajztanár tett, majdhogy felmérhetetlen. Most néprajzi munkásságát hadd ne említsük, csupán a középkori falképfestészet terén végzett értékmentését: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről templomaink pár száz esztendőkkel ezelőtt. Huszka munkásságáról, falképeink sorsáról Jánó Mihály beszél.

— Közel két évtizede foglalkozom a középkori falképkutatással, ennek fontos fejezete Huszka József tevékenysége. Hatalmas életművében a falképkutatás, mondhatni, elenyésző rész, bár fontossága felmérhetetlen, korszakalkotó, hiszen első alkalommal Nagy Gézával, a Székely Nemzeti Mú­zeum akkori igazgatójával együtt olyan színvonalú és nem csak művészettörténetileg, de történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag a Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat — többek között az 1896-os millenniumi ünnepségek okán is — átépítették, több helyen talált falképeket már romos templomokban, Sepsibesenyőn például. Lévén, hogy legtöbb középkori falképet református és unitárius templomban talált, és mivel a protestáns liturgia a szentképekkel nem él, ezért ezeket visszameszelték — szerencsére nem vakolták is, így, hacsak nem bontották le a templomot időközben, a meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket: Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket, errefel az akkori Műemlékek Orszá­gos Bizottsága (MOB) megbízta őt további munkára és a már addig feltárt falképek dokumentálására. A dokumentálás pedig abból állt, hogy színvázlatokat készített akvarellben, melyeket otthon műtermi körülmények között kidolgozott, és azt beküldte a MOB-nak. Gyakorlatilag Euró­pa ezekből a rajzokból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Szé­kelyföldön is.

Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A 14. században, a 15. század elején kanonizált, programszerű téma volt, amit megfestettek Magyarország egész területén. A középkori magyar művészeti emlékek viszont az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. A Szé­kelyföldön, a Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok, a Székelyföld esetében ezt azzal lehet magyarázni, hogy mindig is anyagilag szegény vidék volt, s a templomok különböző korszakokban történő átépítése nem tüntette el a középkori emlékeket olyan mennyiségben, mint például a Szászföldön vagy más, gazdagabb vidékeken.

A középkorból az egyházi falfestészet az egyetlen művészeti ág, melynek emlékei fennmaradtak, laikus építészeti emlékünk nem maradt más, hiszen egyetlen kőépülete a középkori székely falunak a temploma volt — legalább ezt ismerni a mai ember számára elengedhetetlen. Történelmi okokból, általános művelődési, no meg önbizalmi szempontból is. Hiszen mindaz, amit itt megfestettek, témában és színvonalban épp olyan rangos volt, mint Európa más provinciáiban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2008-01-26: Közélet - Váry O. Péter:

A szerény fotós újabb díja

Nem kell megjelennie az újságban, csak elküldtem, hogy tudj róla — írja a rá oly jellemző szerénységgel Vargyasi Levente fotográfus.
2008-01-26: Kultúra - Magyari Lajos:

A rétyiek dicsérete (Jegyzet)

Minden új koncertjükkel új meglepetéssel ajándékoznak meg a rétyi fúvósok. Pedig imponálóan gazdag repertoárjukból ilyenkor csak egy csokornyit nyújthatnak át a nagyérdemű publikumnak.