Szerbia és Horvátország egymással szembeni népirtási vádjai a hágai Nemzetközi Bíróságon, a délszláv háborúk idején eltűnt személyek problémaköre, a kisebbségek kérdése és a vukovári kétnyelvű táblák ügye is napirenden szerepelt Tomislav Nikolic szerb és Ivo Josipovic horvát elnök első hivatalos találkozóján tegnap Belgrádban.
Tomislav Nikolic szerint amennyiben Horvátország és Szerbia visszavonná az egymás ellen benyújtott kereseteket a hágai Nemzetközi Bíróságon, azzal kialakulhatna a két állam és a két nép közötti teljes béke. A szerb elnök példája szerint, ha két jó barát összeveszik valamin, akkor azt nem a bíróságon rendezik el, hanem egymás között. A horvát elnök erre reagálva azt mondta, hogy a zágrábi kormány egyelőre még nem hozott határozott döntést arra vonatkozóan, hogy visszavonják-e a Szerbiával szembeni keresetet, amelyet 1999-ben nyújtottak be. A két államfő közös sajtótájékoztatóján Ivo Josipovic hangsúlyozta, hogy a Belgrád és Zágráb közötti viszony rendezésének előfeltétele az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúk idején eltűnt 1689 személy ügyének megoldása.
Tomislav Nikolic szerb elnök azt mondta, hogy a két ország kapcsolatában az egyik legnagyobb problémát szerb szempontból a szerb nyelvhasználati jogok veszélyeztetése jelenti, valamint az, hogy a szerbek mint megszállók és csetnikek szerepelnek a horvát tankönyvekben. „Nyílt és építő jellegű párbeszédet szeretnénk. Szerintem jelentős lépést tettünk Szerbia és Horvátország kapcsolatának javítása érdekében” – mondta Nikolic. Ivo Josipovic horvát elnök kiemelte, hogy számos kérdésben született már előrelépés, de a legfontosabb téma még mindig a háború ideje alatt eltűnt személyek kérdése. Ez erkölcsi és jogi probléma is – tette hozzá Josipovic. Hangsúlyozta: a szerb elnök által említett kisebbségi problémák horvát oldalról is fennállnak.
