Közeli barátok visszaemlékezései alapján alkothat képet a néző Robert Capáról, a világhírű magyar származású fotóművészről a Közel Capához című magyar dokumentumfilmből, amelyet Kékesi Attila készített.
A rendező elmondta, hogy amikor 2008-ban belefogtak a filmbe, Capáról (felvételünk) nagyon keveset tudtak Magyarországon. A fotós egykori lakhelyén még emléktábla sem volt, miközben (Friedmann Endreként) Magyarországon született, és tizennyolc évig itt élt. Kékesi Attila hozzáfűzte: szinte kötelességének érezte, hogy emléket állítson a fotósnak. A film kísérlet arra, hogyan lehet olyan emberről filmet készíteni, akinek hatalmas legendáriuma van, és minden irányból ellentétes véleményeket, meggyőződéseket hallani róla. „Alapvetően magát az embert akartam megmutatni” – mondta, hozzáfűzve: szándéka az volt, hogy a film segítségével közel kerüljünk Capához, ezért is választotta ezt a címet.
A mű gerincét a fotós öt háborúban való részvétele és a Ludwig Múzeumban 2009-ben megrendezett kiállítás termeinek végigjárása adja, erre épülnek a Robert Capát (1913–1954) közelről ismerő emberek személyes hangú visszaemlékezései. A mesélők között van a fotós Franciaországban élő másod-unokatestvére vagy a közeli barát, John G. Morris, aki a normandiai partraszállásról készült híres Capa-fotókat közlő Life magazin, valamint a Magnum fotóügynökség főszerkesztője volt.
Kékesi Attila többféle filmkészítői stílust próbált összehangolni: a film alapját adó kutatást, a kiállítás által felölelt munkásság bemutatását és a személyes szálat, a visszaemlékezéseket. A rendező kiemelte: amint alaposabban megismerte Capa munkáit, azt tapasztalta, hogy bár a mostaninál rosszabb technikával dolgozhatott, egy-egy tekercsén csaknem minden második képen meg tudta ragadni az igazán fontos pillanatot, és kompozícióban is mindig helyén voltak fotói a háborús viszonyok között is.
Szepesi István, a film producere beszámolt arról, hogy az 50 perces dokumentumfilm visszaemlékezői között van a magyar származású, Hollandiában élő fotóművész, Ata Kandó, aki az idén 100 éves. Megjegyezte: akik ismerték Capát, és pályatársai, barátai voltak, azok közel ilyen korúak, tehát az utolsó pillanatban voltak ahhoz, hogy olyanokkal beszéljenek, akik személyesen ismerték a fotóst. A visszaemlékezők között van például Erich Lessing fotóművész, és megszólal Besnyő Éva fotóművész lánya is. A cél egy magyarok által készített, bizonyos szempontból hiánypótló film elkészítése volt, amely a fotográfus születésétől 1936-ig tartó időszakot is feldolgozza. A producer kiemelte: Capát Magyarországhoz számtalan kapocs, barátok fűzték, történetek kapcsolódnak hozzá, és a fotós végig megőrizte nyelvét. A filmből sok új információ tudható meg Capáról – tette hozzá. „A Capa-legendárium óriási, és évről évre előkerülnek újabb információk, képek, mindig történik valami Robert Capa körül” – hangsúlyozta Szepesi István.
A filmet a fotográfus születésének századik évfordulója előtt nem sokkal, kedden mutatták be telt ház előtt a Magyar Nemzeti Múzeumban látható Robert Capa – A játékos című kiállításhoz kapcsolódva. Szepesi István szerint még folynak a tárgyalások a képek jogdíjairól, ám a tervek szerint hamarosan elindulhat a film forgalmazása.
