A hét végén zajlott az MSZP kongresszusa, ahol a párt elnökét, Mesterházy Attilát az ország eljövendő, új miniszterelnökeként mutatták be. Mesterházy adócsökkentéseket, az egykulcsos adó azonnali eltörlését, szociális, köz- és jogbiztonságot ígért. Bejelentette, hogy végleg szakítanak a liberális gazdaságpolitikával, igazi baloldali párttá szeretnének válni, amely balról előzi a Fideszt.
* Balról vagy jobbról, teljesen mindegy, a kérdés csak az: megelőzi-e. A közvélemény-kutató intézetek szerint a kormánypárt még mindig nagy előnnyel vezet, s a baloldali ellenzék eléggé szétaprózódik. A győzelemre törő MSZP mellett ott áll szövetségese, az Együtt 2014, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció – Gyurcsány a múlt héten is rúgott egyet volt pártján a választási pénzek körüli visszaélések kapcsán –, de ott az újjászerveződő szabad demokrata párt, Smukk Andor szocdem pártja, s zászlót bontott a 4 K is, Dózsa népe néven szerveznek választási kampányt, s önálló pártként indulnak a választásokon. Hogy milyen eséllyel, az kérdéses. * Ismét előtérbe került az októberi évfordulóra időzítve a Biszku-ügy. A kilencvenkét esztendős politikus, Kádár második embere, az ötvenhat utáni véres megtorlások alatt Magyarország belügyminisztere ellen már a kilencvenes évek elején is indult vizsgálat, de akkor nem tudták bizonyítani felelősségét a sortűz-ügyekben. Kiderül, most, ötven-egynéhány esztendővel az események után, sikerül-e? Felelősségre vonható-e egyáltalán a volt belügyminiszter, aki tavaly nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában kijelentette: semmit nem bánt meg, ma sem csinálná másként, akkor ellenforradalmi veszély volt. Mindennek ma már csak erkölcsi jelentősége van, Magyarország tartozik annyival a megalázottak, megszomorítottak, kivégzettek, bebörtönzöttek, elűzöttek emlékének, hogy felelősségre vonja a megtorlások értelmi szerzőit. Márpedig Biszku Béla belügyminiszterként mindenképpen ezek közé tartozott.
