Majdnem minden ötödik háromszéki diák ingázik, a pedagógusoknak pedig harmada utazik naponta munkahelyére. Különös jelenség, hogy a legkisebbeket is utaztatják, a megyében ötszázhatvanhat elemista is mindennap útra kel, holott saját településén is tanulhatna.
Nyolcszázzal kevesebb óvodás és diák kezdte meg az idei tanévet, mint tavaly – mégis ötszázzal többen ingáznak, elsősorban az I–IV. osztályosok szülei körében növekedett meg a lakóhelyinél jobb, illetve jobbnak vélt iskola választása. 285 elemistát naponta visznek iskolába vidékről városra, 279-et pedig egyik faluból a másikba. Mindkét jelenség befolyásolja az osztálylétszám alakulását: míg egyik helyen ezáltal megmenekülhet egy önálló osztály – ez a ritkább –, másik településen felszámolódik és a kis létszám miatt összevont osztállyá válik. Ezt a megyei tanfelügyelőség kimutatása is alátámasztja, folyó tanévben minden ötödik magyar elemista (1636 tanuló) összevont osztályban tanul, gyakran egyetlen pedagógus oktat négy korosztályt együtt. Így a tanóra ötven percéből minden osztályra jut tíz perce, és marad még tíz a fegyelmezésre.
A gimnáziumban valamivel jobb a helyzet, mivel községenként általában egyetlen I–VIII. osztályos iskola működik, ezért a csatolt falvakból a községközpontba ingáznak a gyerekek, így sikerül kialakítani az önálló osztályokat – kivétel huszonhárom eset, ahol 320 gimnazista összevont osztályban tanul.
A több mint ötezer ingázó diák mellett 949 pedagógus is naponta úton van, fele városról ingázik falura, olyan településekre is, ahonnan a helyi tanító, tanár városra, illetve egy másik faluba kénytelen ingázni, hogy taníthasson. Mindez az oktatás rovására megy, és fölösleges költséget ró a helyi önkormányzatokra, amire sok esetben nem is tudják előteremteni a pénzt – véli Keresztély Irma főtanfelügyelő, aki hozzáfűzi, mindezzel együtt Háromszéken évről évre egyre többen utaznak tanulni és tanítani, holott nem minden esetben indokolt a helyváltoztatás.
