Kevesebb pénz minden tárcának
Az idei második költségvetés-kiigazítás negatív lesz, mivel a bevételek a vártnál mintegy 3,8 milliárd lejjel alacsonyabbak, tehát minden minisztérium kevesebb pénzel fog gazdálkodni év végéig – közölte Victor Ponta a kormányülésen. A jövő évi költségvetés-tervezetet az Adó- és Pénzügyi Hivatal „realistább” becslései alapján fogják felépíteni – ígérte a kormányfő, és ismét biztosított arról, hogy nem fog nőni az egységes adókulcs. A hírügynökségek szerint az első kilenc hónap után az állam bevételei körülbelül 6 milliárd lejjel voltak alacsonyabbak, mint azt az év eleji becslések, és ez a banki rendszer várakozáson aluli teljesítményének tudható be, melyek viszont az adóügyi törvényben bekövetkezett módosításoknak is köszönhetőek, illetve annak, hogy az adóhivatal átszervezés miatt gyengébben teljesített, a jegybank által becsült nyereség pedig nem valósult meg.

Reform a külföldnek
Az egészségügyi reform kiegyensúlyozott egészségügyi rendszert fog eredményezni, amely tiszteletben tartja a lakosság szükségleteit – biztosította tegnap Eugen Nicolăescu miniszter a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank képviselőit. Bemutatta a nemzetközi küldöttségnek a tárca közvita alatt álló reformtervezeteinek állását, kiemelve, hogy minden a nemzetközi partnerekkel korábban leszögezett program szerint halad. A megbeszélésen fontos téma volt az egészségügyi alapcsomag, illetve a magánbiztosításokból származó többletszolgáltatások csomagjának bevezetése. A találkozó végén Nicolăescu közölte: be fogja tartani az uniós szabályokat, a kormányprogramot és a nemzetközi pénzügyi szervekkel kötött szerződést.

Formai kifogások a népszavazás ellen
Szilágy megye után Maros megyében is formai kifogásokat emelt a megyei önkormányzat jegyzője azok ellen az ívek ellen, amelyeken az RMDSZ a fejlesztési régiókról szóló helyi népszavazás kikényszerítésére gyűjtötte az aláírásokat. Az RMDSZ tegnapi hírlevele szerint a Maros megyei tanács jegyzője kivárta a harmincnapos válaszadási határidőt, és csak az utolsó napon, csütörtökön válaszolt a párt aláírásgyűjtéssel kapcsolatos beadványára. A jegyző azt követően tett javaslatot az aláírási ív módosítására, hogy Maros megyében immár több mint ötvenezer aláírás gyűlt össze a népszavazási kezdeményezés ívein. A jegyző fellépését követően Maros megyében sem polgári kezdeményezésként, hanem az RMDSZ önkormányzati képviselőinek az indítványaként kerül a megyei tanács napirendjére a népszavazás kérdése. A szövetség képviselői kezdeményezték, hogy november 14-én vitassa meg az önkormányzati testület a népszavazás kérdését. Kelemen Márton, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője így nyilatkozott: „tudjuk, hogy a nyomtatvány minden törvényes előírásnak megfelel, és fontosnak tartottuk felmutatni a megye lakosságának támogatását”. Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat a december 8-ára tervezett megyei népszavazások kiírására. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságától azt kérdeznék meg, akarják-e, hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal. A partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozna. Az aláírási ívek ellen Szilágy megyében is formai kifogásokat emelt a megyei önkormányzat jegyzője, Bihar és Szatmár megyében pedig maga az RMDSZ mondott le arról, hogy polgári kezdeményezéssel tűzze az önkormányzat napirendjére a népszavazás ügyét, e két megyében ugyanis megkésett az aláírásgyűjtés. A román törvények értelmében a népszavazás kiírását az aláírók csupán kezdeményezik, a döntést a megyei tanácsoknak kell meghozniuk, amelyek el is utasíthatják a lakossági kezdeményezést.