Most, amikor űrhajóról számolják a bolhákat és a búza négyzetméterenkénti tősűrűségét, nem értem, hogy nem lehet pontosan megszámolni műholdról az egy méter útszakaszon menetelők számát. Ennek ellenére a nagy menetelésen részt vevők számbavétele nagyjából olyan jól sikerült, mint a legutóbbi népszámlálás.
Ha akkor egymillió hiányzó embert sikerült elővarázsolni a cilinderből, most 100 000 eltüntetése egyáltalán nem jelenthetett gondot. A hatóságok ugyanis azt mondták, hogy csak 15 ezren voltunk, viszont a szervezők szerint mintegy 120 000 résztvevő menetelt Bereck és Kökös között. Ha egymástól egy méterre lett volna ötven kilométer hosszan minden résztvevő, az már 50 000 embert jelent. De a székelyek, magyarok nem egymástól egy méterre meneteltek, hanem egymás mellett hárman, négyen is, sok helyen igen-igen lelassítva a forgalmat, így a más megyékből itt átutazók alaposan tanulmányozhatták a székely zászlókat és pannókra felfestett óhajainkat.
Az viszont egyáltalán nem jó, hogy védelmi miniszterünk, Mircea Duşa is – aki, úgy tetszik, ellenségnek tekint bennünket – azt mondta, hogy tizenötezren voltunk. Egy hadügyminiszternek pontosan fel kell mérnie az ellenség méreteit, mert aszerint kell felkészítenie hadseregét a honvédelemre. Sőt, a hadvezérek, krónikások még fel is szokták nagyítani a támadó erők számát, hogy aztán még nagyobbnak tudják feltüntetni győzelmüket. Még Crin Antonescu liberális pártelnök is azt mondta Focşani-ban, hogy „Románia egységes állam”, és a román hatóságoknak kötelessége megvédeni ezt az egységet. Gondolom, a székelyek autonómiakövetelésétől. Még szerencse, hogy a liberálisok nem engedtek a rendőrség decentralizálásának, mert a sok székelyföldi magyar rendőr-csendőr, a helyi székely vezetők parancsára hallgatva, mind az autonómiát követelők közé állt volna. Bogdan Diaconu kormánypárti honatyánk szavára hallgatva, betilthatnának minden, a székelyek nagy meneteléséhez hasonló rendezvényt, hogy ne kelljen többé számháborúzni. Sokszor halljuk, hogy a románoktól függ, lesz-e autonómiánk. Akkor meg miért ne állíthatnánk e magyar ügy mellé a románokat, például az ortodox egyház segítségével, mert abban aztán bíznak a románok! Nemrég volt is példa és precedens egy magyar vonatkozású ünnep megszervezésére, mégpedig a jászvásári Szent Piroska (Sfânta Parascheva) búcsú, amelyre az ortodox egyháznak sikerült mintegy 250 000 embert mozgósítania. (Csak gyertyák és kegytárgyak eladásából 600 000 eurónyit inkasszáltak.) És senki nem mondhatja, hogy az az ünnepség nem volt magyar kötődésű, ugyanis Piroska Árpád-házi királylány vala, mégpedig jó királyunk, Szent László lánya.
Ennek mintájára, az ortodox egyházzal közösen szervezhetnénk egy zarándokutat Kököstől mondjuk a marosfői ortodox kolostorig, és mindenkinek csak egy gyertyát kellene vennie egy lejért, a befolyt összegből pedig pontosan meg lehetne állapítani, hogy tulajdonképpen hányan is voltunk.
