Mozgásszínház, tánc, performance, képzőművészet, fizikai színház ötvözése az a sajátos műfaj, melyet a vajdasági születésű, Franciaországban élő Nagy József negyed százada megalkotott, első rendezésével felhívta már magára a figyelmet, és azóta is az európai táncszínház meghatározó alakja.
Rendezéseivel, előadásaival a legfontosabb színházi díjakat elnyerte, köztük a legrangosabbat is, az Európai Színházak Szövetségének Taormina nevű Európa-nagydíját.
Másfél éve talán, hogy az M Stúdió – az éppen itt rendező Gemza Péter közreműködésével – felvette a kapcsolatot Nagy Józseffel (képünk), hogy Jel Színházának egyik előadását hozná el Sepsiszentgyörgyre, lássa az itteni közönség is, hol tart, hogyan néz ki az európai fizikai-mozgásszínház. Pályáztak a vendégjátékra, a nem elegendő támogatást Sepsiszentgyörgy önkormányzata pótolta ki, és hogy végül ősbemutató lett a vendégelőadásból, az Nagy József ötlete – ismertette az előzményeket Márton Imola, az M Stúdió volt munkatársa, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház dramaturgja, kiemelve, ritka, különleges esemény, hogy a Jel Színház nem Magyarkanizsán vagy Franciaországban tart bemutatót. A szintén vajdasági Tolnai Ottó Wilhelm-dalok verseskötetének Jel-féle színpadi adaptációja Magyarkanizsán készült el, a Kossuth-díjas költő főhőse „az új magyar költészet egyik ősalakjává nőtt, kajla fülű, mezítlábas, vigyori mamlasz fiú, akinek elesettségében a margóra szorultság oly jól ismert magyar gyötrelmei összegeződnek. Wilhelmbe, a vidéki Orfeuszba az emberi lét el van temetve, egyszer és mindenkorra” – olvasható a kötetről.
